Hirdetés
A legtöbb magyar meg sem enné, külföldön mégis odavannak ezért a húsért
Itthon meg sem ennénk, Ázsiában viszont mindent visz a galambhús. A magyarok ezúttal egy rangos szingapúri nemzetközi kiállításon is megmutatják, miért rajong egy külföldi, amiért egy magyar már nem.
Galambhússal, mangalicatermékekkel, kekszekkel és magyar borokkal hódítanak a magyarok Ázsia egyik legjelentősebb nemzetközi kiállításán. A szingapúri Food and Hotel Asián (FHA) több mint ötvenkét ország mintegy ezerötszáz kiállítója képviselteti magát – írta meg az Agrárszektor.
Magyarok a világ másik felén
A rangos eseményen hat magyar kiállító is bemutatkozik egy hatvan négyzetméteres standon, közülük ketten rendszeres résztvevők. Az Agrármarketing Centrum többek között szuvidált galambhússal, mangalica termékekekkel, kekszekkel és magyar borokkal várja az érdeklődőket, akik egy része már igencsak jól ismeri a hazai termékeinket.
Ázsiában ugyanis ezek a hazai ételek igazi különlegességnek számítanak, amiért kapva kapnak a keleti országok.
Szingapúr területi adottságaiból kifolyólag szinte egyáltalán nem folytat mezőgazdasági tevékenységet, élelmiszerei 90 százalékát importálja. Az FHA-n való bemutatkozás hazánknak azért előnyös, mert óriási lehetőséget jelent az exportálni kívánó magyar élelmiszer- és agrárcégek számára nemcsak az ázsiai városállam felvevőpiaca miatt, hanem azért is, mert az egyben jelentős gazdasági és stratégiai jelentőségű elosztóközpont is.
Az Agrárminisztérium szerint az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik a hazai prémium galambtermékekre. Korábban az Economx is írt arról, hogy tavaly áprilisban Szingapúrral, májusban pedig Japánnal kötött megállapodást Magyarország nagy mennyiségű magyar galambhús exportjáról. Itthon egyébként 2018 decemberében indult el az a kezdeményezés, amely a hazai húsgalambágazat újjászervezését és fellendítését tűzte ki célul, hiszen – mint írták –az egységes testméretű, magas hasznos húsarányt produkáló, előhűtött galamb kifizetődő exportcikk lehet.
Külföldön imádják, mi nem rajongunk a galambhúsért. Az olyan húsfélékre, mint a fácán vagy épp a galamb, ma már igazi különlegességként tekintünk, pedig egykor a háziasszonyok fazekában gyakorta főttek efféle húsok. Azért, hogy elfordultunk ezektől az ételektől, jobbára a Rákosi-korszakot okolhatjuk, amely során két, pusztító világháborút és több gazdasági válságot követően, szovjet példa és erősen korlátozott ideológia alapján igyekezett talpra állítani a magyar gazdaságot. Ennek az étkezési kultúránk megváltozása látja a kárát, hiszen szegénység, valamint az új gazdasági-társadalmi rendszer nem engedhette meg az urizálást: a minőségi alapanyagoknak is jó ideig híján volt az agrárgazdaság.
Pedig a galambhúsnak több fontos élettani előnye is van: gazdag ásványi anyagokban, káliumban és cinkben, ezért fogyasztása kifejezetten egészséges az idegrendszer és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Mivel könnyen emészthető, nem véletlen, hogy régen a lábadozó betegekkel, frissen szült asszonyokkal is szinte gyógyszerként etettek galamblevest.