Íme a magyar húsvéti néphagyomány összetéveszthetetlenül gyönyörű ruhadarabjai

A hazai öltözködésről már a 16-17. században készültek lenyűgöző ábrázolások. A húsvéti öltözet jelentős üzenetet hordozott egészen a múlt század közepéig. Manapság már inkább csak ünnepekre vesznek fel lányok népviseleti ruhát, és azt is jellemzően a vidéki régiókban. 

Régen az egyes viseleteket törvények és rendek szabályozták, a különböző falvak és népek lakói viseletükkel különböztették meg magukat. Azonban nem csupán lakhely, hanem társadalmi státusz alapján is különböztek a népi öltözékek. Másként öltözött a nemes, a jobbágy és a polgár is.

A nők gyakran 20 réteg szoknyát húztak magukra, ez biztosította az egyenes és ringó járást. Az asszonyok a gyöngyös főkötő felé rojtos selyemkendőt, a lányok pedig hajfonatukba kötött pántlikát tettek. Húsvétkor szokás volt varrással, hímzéssel, vasalással vagy újratalpalással felújítani a ruhákat. A tehetősebbek egy új kendőt vagy csizmát is vettek. A díszes rojtokkal szegélyezett vállkendő is az ünnepi viselet részét képezte.

A férfiak öltözéke ezzel szemben sokkal egyszerűbb és visszafogottabb volt. A férfiembert ugyanis nem a ruhája alapján illett megítélni. Ezek az öltözetek inkább a testi adottságaikat voltak hivatottak kihangsúlyozni.