Mától fél évig Magyarország lesz az Európai Unió elnöke

Július 1-jén veszi át a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét Magyarország Belgiumtól, így a következő félévben Európa szeme Magyarországra szegeződik. De mit jelent pontosan a soros elnökség, mit tud és mit nem tud ezzel kezdeni a magyar kormány?

Most hétfőn, július 1-jén veszi át az Európai Unió soros elnökségét Magyarország. Legutóbb Magyarország 13 évvel ezelőtt, 2011. január 1-jétől töltötte be a tagállamok között rotációs elven változó tisztet és csak úgy, mint idén, akkor is Belgiumot követtük a sorban, majd utánunk a Donald Tusk vezette Lengyelország következett.

Azonban az idei soros elnökség előtt több tagállam, de leginkább az Európai Parlament szerette volna elérni, hogy az Orbán-kormány miatt felmerült jogállamisági kérdések, illetve az Európai Unió működésével szemben szkeptikus nézetei miatt halasszák el a magyar soros elnökséget, és vagy a belgák duplázzanak, vagy egyszerűen Magyarországot kihagyva a sorból, Belgium után Lengyelország következzen.

A témában még vitát is rendeztek az Európai Parlamentben 2023 májusában, de az idén júniusi EU-csúcsot megelőzően több EP-képviselő Daniel Freund német politikus vezetésével nyílt levelet is írt a tagállamok vezetőinek, amiben azt kérték, hogy halasszák el ezt.

Ez végül nem történt meg, Magyarország július 1-jétől egészen december 31-ig az Európai Unió elnöke lesz. A magyar kormány a prioritásairól már korábban megegyezett az ún. trióban lévő Spanyolországgal és Belgiummal, illetve Bóka János európai ügyekért felelős magyar miniszter be is mutatta, hogy a triumok által lefektetett tervek mellett a magyar kormány mit tervez az Európai Unió élén.

De mit is csinál az EU soros elnöke?
Mielőtt leírnánk, a magyar kormány mit tehet és mit nem tehet az EU soros elnökeként, fontos, hogy megjegyezzük, egyáltalán mi is az a soros elnökség, amihez meg kell értenünk az uniós jogalkotási folyamatot.

Mint azt már az Európai Parlament kapcsán bemutattuk, az Európai Unióban nem kizárólag a parlament számít jogalkotó szervnek, hanem a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) is, aminek elnökségét rotációs elven a tagállamok töltik be – ezt kapta meg most Magyarország a következő félévre.

Azonban a két társjogalkotó szerv nem dolgozhat ki rendeletjavaslatokat – ez uniós nyelven a törvényjavaslat –, az az Európai Unió végrehajtó funkcióval rendelkező Európai Bizottság feladata, jogalkotási kezdeményezéssel kizárólag ez az uniós intézmény rendelkezik.

Amikor az Európai Bizottság kidolgoz egy tervezetet, azt elküldi a két társjogalkotó szervnek, a Parlamentnek és a Tanácsnak. Először a Parlament megvizsgálja azt, ahhoz saját álláspontjaként javaslatokat fűzhetnek, bizonyos elemeket kivehetnek, másokat pedig hozzátehetnek, majd megküldi azt a Tanácsnak, ami az EP álláspontját vagy elfogadhatja vagy elutasíthatja.

Amennyiben a Tanács elfogadja, akkor azt úgy küldik vissza a Bizottságnak felülvizsgálatra, viszont ha nem ért egyet, akkor a saját álláspontját küldi vissza az EP-nek és a három uniós intézmény elkezd alkudozni egymással – összesen három olvasat van, amennyiben a harmadik olvasatnál sem sikerül a Parlamentnek és a Tanácsnak elfogadnia a javaslatot, akkor a jogszabály megbukik.

Ugyanakkor általában mind a Parlament és mind a Tanács első olvasatban elfogadja a rendeletjavaslatot,
mivel a három intézmény még a javaslat benyújtása előtt egyeztet, majd megegyezik abban, mi az, ami a tagállamokat képviselő Tanácsnak és a közvetlenül választott Parlamentnek is elfogadható, így a Bizottság eleve olyan javaslatot nyújt be, ami mögött van támogatás mindkét társjogalkotó szervtől.

Ezt a három intézmény közötti tanácskozást nevezik ún. trialógusnak, ahol a három intézmény képviselői hosszú tárgyalások során végül megegyeznek – míg a Bizottság és az EP az adott dosszié alapján delegálják tárgyalóikat, addig a tagállamokat képviselő Tanács esetében a tagállamok nézőpontjait mindig a soros elnök adott témáért felelős minisztere képviseli.

Azonban az EU soros elnöke nem kizárólag csak a trialógusok során képviseli a Tanácsot. Első számú feladata a jogalkotási munka előmozdítása, így a Tanács elnökeként megszervezi és koordinálja a Tanács munkáját: formális és informális üléseket szervez, amiknek előkészületeiért a soros elnök felelős, így többek között a napirendi pontok meghatározásáért is ő felel.

A formális üléseken általában a megkezdett dossziékról tárgyalnak – arról, hogy mikor miről, erről a soros elnök határoz, van hogy bizonyos ügyeket halogatnak, jó példa erre a Magyarország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárás –, de az uniós törvénykezéstől eltérően saját ügyekkel is foglalkozhat. Azonban mivel – mint fentebb jeleztük – jogalkotási kezdeményezéssel csak az Európai Bizottság rendelkezik, ezért ezek inkább informális találkozók során történhetnek meg.

A különböző előkészítő és tanácsi üléseket mindig a soros elnök adott szakminisztere vezeti – kivéve a külügyminiszterekből álló Külügyi Tanácsot, azt az EU biztonságpolitikai és külpolitikai főképviselője –, ezenkívül a soros elnök feladata a már fentebb említett kapcsolattartás a többi intézménnyel, illetve a mindennapi munka felügyelete és koordinálása.

Azaz a soros elnök elsősorban nem a saját országát és annak álláspontját követi, hanem azért felel, hogy a Tanácsban a 27 tagállam akár eltérő nézeteiből egy közös, kompromisszumos álláspontot hozzon össze, majd a többi intézmény felé ezt képviselje.
Erről beszélt a júniusi EU-csúcson is Alexander De Croo leköszönő belga miniszterelnök, aki kifejtette, hogy az EU soros elnöksége nem azt jelenti, hogy az adott ország lett Európa főnöke, hanem hogy ő felel azért, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak az adott témában.