Országgyűlés – Jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet kapnak a huszonöt év alatti munkavállalók

A jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet élveznek a huszonöt év alatti munkavállalók a bruttó átlagkereset szintjéig – döntött a parlament, amely szerdai szavazásai során határozatban állt ki a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés, és azon keresztül a külhoni magyar közösségek, illetve az őshonos nemzeti kisebbségek mellett. Az Országgyűlés szerdai ülésén a képviselők a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló határozati javaslatot 157 igen, 1 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadták.

Az ülés kezdetén Jakab István, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett a napokban, életének 76. évében elhunyt Horváth Imréről, az MSZP volt országgyűlési képviselőjéről, aki 2014 és 2018 között volt a parlament tagja. Az Országgyűlés szerdai ülésén elfogadták a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló határozati javaslatot. Emellett a képviselők megszavazták a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézetről szóló határozati javaslatot is: 155 igen, 0 nem és 10 tartózkodás mellett. Az ülésnap további részében nyolc indítványról, egyebek mellett a kormány aktuális közlekedési és energetikai módosítási javaslatairól folytatnak általános vitákat.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS KIÁLLT AZ ŐSHONOS KISEBBSÉGEK MELLETT

Az Országgyűlés határozatban jelentette ki, hogy továbbra is kiáll a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés, és azon keresztül a külhoni magyar közösségek, valamint az Európai Unió lakosságának közel 10 százalékát kitevő őshonos nemzeti kisebbségek mellett. A képviselők 157 igen szavazattal, egy nem ellenében hagyták jóvá a parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának erről szóló javaslatát. A Ház határozatában mély megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság teljes egészében elutasította a Minority SafePack célkitűzéseit, amelyeket korábban az Európai Parlament (EP) is nagy többséggel elfogadott. A Bizottság ezzel nem csak az EP támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette – tették hozzá. Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről – áll a parlament határozatában.

SZEMÉLYIJÖVEDELEMADÓ-MENTESSÉGET KAPNAK A HUSZONÖT ÉV ALATTIAK

A jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet élveznek a huszonöt év alatti munkavállalók a bruttó átlagkereset szintjéig. Az erről rendelkező törvényt 166 igen szavazattal, egy ellenvoks mellett fogadta el a parlament. Az intézkedés költségvetési vonzata 130-150 milliárd forint évente. A jogszabály biztosítja, hogy aki ezen kedvezmény mellett családi adókedvezményre is jogosult, az ezt járulékkedvezményként veheti igénybe. Lehetőség lesz az első házasoknak járó adókedvezmény igénybevételére is azoknak, akik huszonöt éves koruk alatt kötnek házasságot, ők ezt azután érvényesíthetik, hogy betöltötték a huszonötödik évüket.

SLACHTA MARGITRÓL NEVEZNÉK EL A NEMZETI SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZETET

Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet Slachta Margitról, az első magyar női országgyűlési képviselőről nevezze el. Az LMP-s Ungár Péter javaslatát – amelyhez Nacsa Lőrinc (KDNP) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) is csatlakozott – 155 igen szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

KOMPENZÁCIÓT KAPHATNAK A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK, HA JUTTATÁSUK CSÖKKENT 2012-TŐL

Az Országgyűlés 163 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztést. A változtatásra az Alkotmánybíróság 2018-as határozata miatt volt szükség, amelyben a testület az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó mulasztását mondta ki és a törvénnyel kapcsolatos alkotmányos követelményt állapított meg. A jogszabály eredetileg azt tartalmazta, hogy az ellátás összege – az állapotjavulás kivételével – nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőzően járó juttatásnál. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanakkor alkotmányos követelmény, hogy “az állapotjavulás kivételével” szövegrészt kizárólag azokra alkalmazzák, akiknek nemcsak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó, tényleges fizikai állapota is kedvezően változott. A most elfogadott módosítás szerint azok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő emberek, akiknek – a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával összefüggő, 2012-től új alapokra helyezett – felülvizsgálatot követően alacsonyabb lett a juttatásuk, mint 2011 decemberében volt, 500 ezer forintos egyösszegű kompenzációt kaphatnak, ha 2022. február 28-áig nyilatkoznak arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igényük nincs. Az emberi erőforrások minisztere által benyújtott előterjesztés indoklása szerint az intézkedés kiterjed azokra is, akiknek az ellátásra való jogosultsága időközben megszűnt, és azokra is, akik a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítását követően öregségi nyugdíjat kapnak. Ha valaki a kompenzációt nem fogadja el, akkor 2022. június 30-áig kérelmet nyújthat be, hogy a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végezzen nála. Ez legkésőbb 2023. június 30-ig megtörténik. Ha az állapotjavulás nem bizonyítható, akkor az ellátás összegét újra megállapítják, illetve egy összegben kifizetik a különbözetet legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg. A törvénymódosítás 2021. július 1-jén lép hatályba.

ISMÉT ELFOGADTA A HÁZ A KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSÁT AZ EGYSÉGES SZANÁLÁSI RENDSZERRŐL

Ismételten elfogadta – 165 igen szavazattal és két tartózkodás mellett – az Országgyűlés a köztársasági elnök által formai hiba miatt a Háznak visszaküldött törvényt az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításának ratifikációjáról. A jogszabály a bankunióhoz kapcsolódó egységes szanálási rendszerrel, valamint az Egységes Szanálási Alappal kapcsolatos, a módosítás kialakítja a hitel megítélésének rendszerét. Áder János államfő azt kifogásolta, hogy sem a törvényjavaslat benyújtott szövegéből, sem annak indoklásából nem állapítható meg, hogy a törvény részét képező melléklet – azaz a megállapodás szövege – milyen szövegváltozat, mert hiányzik róla a dátum. Egy azóta benyújtott módosításból azonban kiderül, hogy az észtországi kormányváltás miatt az uniós tagállamok két különböző időpontban írták alá a dokumentumot, ezért hiányzott a dátum.

MEGSZÜNTETTÉK A MAGYAR-SVÉD BERUHÁZÁSVÉDELMI MEGÁLLAPODÁST AZ UNIÓS JOG VÉDELMÉBEN

A képviselők 165 igen szavazattal, egyhangúlag hozzájárultak ahhoz, hogy megszüntessék a Magyar Népköztársaság és a Svéd Királyság között korábban létrejött, a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást. Az Országgyűlés azt követően hozta meg döntését, hogy az Európai Unió Bírósága 2018-ban kimondta, az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított választottbírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert. A tagállamok ezért vállalták, hogy megszüntetik az összes unión belüli kétoldalú beruházásvédelmi egyezményüket.

AZ EREDETMEGJELÖLÉSEKRE VONATKOZÓ VÁLTOZTATÁSOKRÓL DÖNTÖTTEK

Az Országgyűlés kihirdette a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekre vonatkozó genfi felülvizsgálatát. A képviselők 166 igen szavazattal járultak hozzá a ratifikációhoz. A parlament ezt követően a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényen is átvezette a változtatásokat. A képviselők 162 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett hagyták jóvá az igazságügyi miniszter erről szóló előterjesztését.

UNIÓS JOGHARMONIZÁCIÓS CÉLLAL MÓDOSÍTOTTÁK A SZERZŐI JOGI TÖRVÉNYEKET

Az Országgyűlés az Európai Bizottság 2019-ben hatályba lépett, korszerűsítő intézkedéseket tartalmazó rendeletéhez igazította a magyar szerzői jogi törvényt. A képviselők 136 igen szavazattal, 29 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát.

ÚJ PSZICHOTRÓP ANYAGOT MINŐSÍTETTEK KÁBÍTÓSZERNEK

Európai uniós szinten elvégzett kockázatértékelés eredményeként egy új pszichoaktív anyag került bele a gyógyszertörvény mellékletébe, így a jövőben büntetőjogi megítélés szempontjából kábítószernek minősül az izotonitazén nevű anyag. Az erről szóló előterjesztést 163 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.