Hirdetés

Rendkívül szigorú változás jön az európai reptereken

Szeptembertől valamennyi európai repülőtéren visszaáll a 100 ml-es folyadékkorlát. Azaz mostantól azokon a helyeken is legfeljebb ekkora kiszerelésben vihetnek fel folyadékot az utasok a fedélzetre, ahol korábban eltörölték ezt a szabályt.

Hirdetés

Könnyebbséget jelentett az utasok számára a repülés azokon az európai repülőtereken, melyeken C3-as típusú átvilágító berendezéseket használtak a fedélzetre lépés előtti biztonsági ellenőrzéskor. Ahol ilyen berendezéseket kezdtek használni, ott nem kellett alkalmazni az utasok által is jól ismert szabályt, miszerint a fedélzetre legfeljebb 100 ml-es kiszerelésben vihető fel folyadék, gél, illetve folyékony anyagok a kézipoggyászba téve.

Az Airportal most arról számol be, hogy az új gépek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Így az Európai Bizottság rendelete szerint szeptembertől egységesen minden repülőtéren visszaáll a folyadékkorlát.

A döntés már hatályos.

Vagyis mostantól azokon a repülőtereken is csak 100 ml-es kiszerelésben lehet folyadékot a fedélzetre vinni, amelyek korábban mentességet kaptak a szabály alól.

A szigorítás az Európai Unió tagállamai mellett Izland, Svájc, Liechtenstein és Norvégia repülőtereire is vonatkozik, az Egyesült Királyság pedig már június 9. óta visszaállította a szabályt.

Szeptember 1-től tehát az utasok újra legfeljebb 100 milliliteres kiszerelésben szállíthatnak a kézipoggyászaikban folyadékokat, aeroszolokat és géleket, maximum 10 darabot, ezeket pedig egyetlen 1 liter űrtartalmú, átlátszó és visszazárható tasakban kell szállítaniuk.

Ezzel megszűnik a C3-as szkennerek által az utasok számára biztosított legfőbb előny.

A szigorítás az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI Europe) korábbi közleménye szerint főként azon repülőterek számára jelenthet nehézséget, amelyek az utasbiztonsági ellenőrző pontok áteresztőképességének növelése és az utazási élmény javítása érdekében jóhiszeműen az első között beruháztak az új technológiába.

A C3-as szkennerek beszerzése ugyanis átlagosan nyolcszor többe kerül a hagyományos röntgensugaras gépeknél,  és karbantartási költségeik is magasabbak.

A BBC a szervezet adatai alapján arról így, hogy ezeket a szkennereket jelenleg 13 európai országban alkalmazzák, összesen mintegy 350 üzemelhet belőlük.

A döntést a bizottság ideiglenesnek szánja, de nem közölt ütemtervet arról, hogy a döntéssel járó korlátozást mikor és milyen feltételek mentén oldaná fel.

 

 

Hirdetés