Részeg férfi támadt egy terhes nőre egy budapesti villamoson

A közösségi oldalon borult ki egy terhes nő. A leendő édesanya minden nap a fővárosban tömegközlekedik és napi szinten bántják utazás közben. Legutóbbi utazásán egy részeg férfi támadt neki, akitől utastársa védte meg.

A kommentekből kiderült, nem ő az egyetlen terhes nő, aki ilyeneket tapasztalt - írja a Ripost.

A leendő anyuka szinte napi szinten ingázik a munkahelye, az egyetem és az orvosi vizsgálatok között. Sajnos az a tapasztalata, hogy mióta terhes, egyre többször fordul elő olyan, hogy agresszívan lépnek fel vele szemben.

Eddig is féltem, de eddig csak magam miatt, most, hogy bennem növekszik ez a kicsi élet, már nem is félek. Már rettegek, ha a belváros utcáit kell járnom, vagy felszállnom az épp említett járművekre, mert ha engem bántanak, őt is bántják.

Három nappal ezelőtt, december 12-én három különböző helyzetben is bántották tömegközlekedési eszközökön. Volt, aki csak verbálisan, ám akadt olyan is, aki fizikailag. A legdurvább egy tömött villamoson történt, ahol egy részeg férfi többször is hasba könyökölte.

Egy részeg, időskorú, alkoholtól bűzlő férfi a tömött villamoson újra és újra hasba könyökölt, miközben általam fel nem ismert szavakat mondott. Nem szoktam szólni, mert félek. Erősebbek, ijesztőbbek, és tudom, ha nagyobb baj lesz, amúgy sem segít senki, ahogy ezt már korábban tapasztaltam. De most szóltam, mert a kisbabám veszélyben volt – folytatta, majd hozzátette bár ő illedelmesen kérte meg a férfit, hogy ne lökdösse, ő mégis rögtön agresszívan lépett fel ellene.

Felém fordult és vörös arccal, nyálát köpdösve üvöltött az arcomba mondatokat, amiket nem szeretnék idézni. Elsírtam magam, mert ez volt a harmadik eset, nem az évben, nem a hónapban, még csak nem is a héten, hanem ma. Egy idős asszony a rémülettől a kezébe temette az arcát és félelemmel teli szemmel nézett fel rám – részletezte.

Szerencsére a rengeteg utas között akadt egy férfi, aki azonnal a fiatal nő segítségére kelt és felajánlotta a helyét is a hölgynek.

Pár megállóval később némán sírva szálltam le, hogy folytathassam az utam hazafelé egyedül, félve, délután, négy órakor – zárta gondolatait.