Szilva – Az őszi szezon egyik slágergyümölcse

Fáról szedve, lekvárban, aszalva, süteményben, folyékonyan. Az őszi szezon közkedvelt gyümölcsét számos formában fogyasztjuk és használjuk fel. Lássuk, honnan is ered, melyek hazánk népszerű fajtái, mire figyeljünk ültetéskor, s milyen jótékony hatásai vannak a szervezetünkre!

A szilvának csaknem kétezer fajtája ismert világszerte. Legfinomabb és leghíresebb a „nem tudom szilva” és a besztercei szilva nevezetű szatmári szilva.

Termesztési tanácsok
A szilva nem túl talajigényes gyümölcs. A vízállásos, erősen agyagos talaj és a futóhomok kivételével szinte bárhol megél. Októberben ideális elültetni, amikor a talaj nedves és még meleg. Ami a tápanyagellátást illeti, az ültetés utáni gondozás során érdemes minden év tavaszán komposztot teríteni a törzse köré. Ez a talajtakarás megőrzi a talaj nedvességét, és tápanyaggal látja el a fát, amely 4–5 éves korában fordul termőre. A gyümölcshozamot tekintve az egyik év bőséges, míg a másik gyengébb. A fa túltermése esetén érdemes megritkítani, így a megmaradt gyümölcsök nagyobbak és ízletesebbek lesznek. A sérült termések eltávolításával a betegségek terjedése lassítható.

Veszélyes kártevők
Ami a kártevőket illeti, a sarka-vírus igen komoly növényvédelmi kockázatot jelent, melyre a fajták közül a besztercei szilva a legfogékonyabb. A megelőzés tekintetében a vírusmentes fa beszerzése az elsődleges lépés. Ezután következik a természetszerű kert kialakítása mulcsozással, komposztálással, virágos, mézelő növények telepítésével. A levéltetvek ellen a fa alatti fokhagymaültetvénnyel védekezhetünk. A fa köré ültetett levendula, zsálya, izsóp is távol tartja a különböző „betolakodókat”, így elsősorban a hangyákat.

Szilva a konyhában
A szilva szinte kivétel nélkül minden háztartásban közkedvelt gyümölcs, talán azért is, mert számos formában fogyasztható. Legegészségesebb nyersen, szobahőmérsékleten, de befőttként vagy lekvárként is kiváló édesség. Aszalva télen-nyáron finom csemege. Sütemények, köztük torták, piték, muffinok kedvelt alapanyaga. További „édes praktikákról” a témával kapcsolatos régebbi cikkünkben olvashatnak.

Igazi vitaminbomba
A szilva amellett, hogy finom és zamatos, igazi egészségfenntartó gyümölcs. Kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, mégis vitaminokban, ásványokban és más összetevőkben is igen gazdag.

• A szilva az egyik legkiválóbb C-vitaminforrás, amely segíti a szervezetet a rák, a gyulladások és a szabad gyökök elleni harcban.
• Legfőképpen a Mirabella-fajták tartalmaznak A-vitamint és béta-karotint. Az A-vitamin a látásra, a bőrre és a nyálkahártyára hat jótékonyan.
• B-vitamin-komplexben is gazdag. A niacin, a B6-vitamin és a pantoténsav együtt elősegítik a szervezetben a proteinek és a zsírok anyagcseréjét.
• A szilvában található összetevők – a rost, a szorbit és a szatén – segítik az anyagcserét az emésztőrendszerben, ezért hashajtóként is használják.
• A gyümölcs további ásványi anyagokban is gazdag. Ilyen a kálium, a vas és a fluorid. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást. A vasnak pedig vörösvérsejtképző hatása van.
• K-vitamint is tartalmaz, amely fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez, és az Alzheimer-kórban szenvedő betegek gyógyítását is segíti.

A hungarikum
Összeállításunk végén kihagyhatatlan megemlíteni a szilva folyékony változatát, a pálinkát. A régi időkben a parasztok pálinkafőzése kifejezetten a szilván alapult. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falvaiban számos jobbágyháznál főztek rendszeresen pálinkát, cserép vagy réz pálinkafőző fazekakban. Irodalmi művek révén és utazók elbeszélései nyomán a Szatmári szilvapálinka a régión kívül is elterjedt a vidék vendégköszöntő italaként. Szerepet kapott a népi gyógyászatban, fájdalomcsillapítóként és sebfertőtlenítőként is használták. A szatmári szilvából főzött pálinkát ma már a hungarikumok között tartjuk számon.