„A szentmisén, amikor a Miatyánkot mondjuk, megfogjuk egymás kezét, és akkor mindenki mosolyog.”

Beszélgetés az In Corde zenekarról az alapítóval, Szabó Lucával, a Jézus Szíve templom kántorával és Winkler Zsolttal, a Jézus Szíve Templom plébánosával.

Milyen ötlet hívta életre az In Corde Együttest? Hogy indult a zenekar?

Tavaly tavasszal Zsolt atyával autóztunk egyik templomból a másikba két mise között, és ekkor kérdezett engem a korábban működő, fiatalokból álló Gyertyaláng együttesről, ami mondhatjuk, hogy az In Corde elődje.

Elmondtam neki, hogy ismertem a lányokat, akik abban zenéltek, gitáros szolgálatot végeztek, sőt még kicsi koromban énekeltem is velük. Zsolt atya megkérdezte, hogy fel lehet-e éleszteni, mert olyan jó lenne egy gitáros együttes. Erre azt válaszoltam, hát akkor csináljunk.

Acsalagon, ahonnan származom, már végeztem gitáros szolgálatot. A faluban működik a Fidélia együttes, amelyben játszottam. Majd kántorként ide kerültem 2023. márciusában Csornára, akkor még középiskolásként, és azóta is itt tevékenykedem a Jézus Szíve templomban, valamint Zsolt atya fíliáiban. Tehát igazából egy autóút alatt jött az ötlet, hogy legyen egy gitáros együttes, és májusban meg is kezdődtek a próbák, amikor már összeállt hét gyerek. A zenekar tagjai Csornáról, Acsalagról, Földszigetről és Beziről járnak a próbákra.

Hogy történt a tagok toborzása?

Nagy nyomozásba kezdtünk. Az öcsém zenét tanul, és ő tudta, hogy kik a zeneiskolások. Aztán leszűkítettük, hogy kik azok, akik a csornai katolikus iskolába járnak, és rendszeresen látogatják a miséket.

Megszólítottam ezeket a gyerekeket, odaálltam eléjük és megkérdeztem, akarnak-e csatlakozni hozzánk. Láttam, hogy nagyon sokuknak felcsillant a szeme. Így kezdődött, és azóta már nem nekünk kell keresni.

Mikor kezdte a szolgálatot a zenekar a szentmiséken?

Júliusban tartottunk ott, hogy egy szentmisén egy szolgálatot el tudtunk végezni.

Ketten vagyunk felnőttek a csapatban, én zongorán játszom, rajtam kívül pedig Kiss Zsuzsanna gitáron tart még velünk, aki az előző zenekarnak, a Gyertyalángnak is tagja volt, de a gyerekeké a „főszerep”. Csodásan játszanak a hangszereken, és szépen énekelnek.

Igazából már oda is eljutottunk, hogy ők írják a dalokat, és ezt nagyon szeretik. Fontosnak tartom azt, hogy sajátjuknak érezzék a zenét. Rengeteg ötletük van, amik közül sokat felhasználunk. A legtöbb dalt így építjük fel, hogy mindenki beleteszi a magáét, és ezáltal saját szerzemények is születnek. Elkezdtük a zsoltározást, ami a gitáros együtteseknél nem jellemző. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy úgy lenne ez igazán különleges, ha a zsoltárok dallamát is mi írnánk, ezért azóta, töretlenül minden egyes szentmisére külön zsoltár-dallam születik.

Milyen rendszerességgel próbál a zenekar?

Heti rendszerességgel próbáltunk a szünetben is, mivel dupláztuk az alkalmakat. Minden hónap első szombatján teljesítünk szolgálatot, de nyáron bevállaltuk a minden harmadikat is. Nem okoz ez a gyerekeknek problémát, sőt mivel szeretik csinálni, minden más program elé helyezik a misén való részvételt. Az is nagyon jó ebben, hogy ilyenkor velük tart a család is. Egyfajta misszióban is vannak így a gyerekek, és a zsoltárok liturgikus szövegének éneklésével is az igehirdetést segítik.

Úgy látom, a gyerekek lelkesedése töretlen. Esetleg bővül is a zenekar?

Folyamatosan bővülünk. Most tízenegyen vagyunk, de mindig van érdeklődő. Nagyon jó kis közösséget alkotunk. A próbákon kívül is tartunk közös alkalmakat. Most nyáron voltunk a Balatonon egy hétvégét együtt, de kenuztunk a Rábcán, és télen elmentünk korcsolyázni is. Minket felnőtteket is inkább a barátjuknak tekintenek.

Van konkrét célkitűzése a zenekarnak?

Jelenleg az a fő célunk, hogy helyben teljesítsük a szolgálatokat, de folyamatosan kapunk meghívást más plébániákról is. Ezeket a látogatásokat ősszel próbáljuk beiktatni.

A célom az, hogy a gitáros zene nagyobb elfogadást kapjon. Az egyházban még szerintem nincs meg a biztos helye.

Csornán sok lelki támogatást kapunk a hívektől és az egyházközségtől egyaránt. Látom, hogy szeretnek velünk énekelni, be is szállnak a dalba. Amikor én csupán orgonával kísérem az énekeket, akkor nem érzem azt az erős hangot, ami a gitáros miséken van. Bátrabbak a hívek, sőt előfordult olyan, hogy az idősebbek meg is könnyezték a dalokat, ami nekünk nagyon jó visszacsatolás.  

A célunk tehát jelenleg ennyi, hogy betöltsük a szolgálatunkat, és a szentmise még teljesebb és méltóbb legyen általunk.

Milyen hangszereken játszanak a gyerekek?

Van fuvolásunk, furulyásunk, van olyan ütős hangszeren játszó fiúnk, aki a dobtól kezdve, a marimbán át, a harangjátékon keresztül mindenen játszik. Vannak gitárosaink, van egy basszusgitárosunk, aki csellózik is.

Zongorások ketten vagyunk, de én emellett játszom még tangóharmonikán és gitáron. Hála Istennek sokféle hangszerünk van otthon, így nagyon színessé tudjuk tenni a dalainkat.

Büszkén mondhatom, hogy az In Corde zenekarban nem zeneszerető gyerekekről beszélhetünk, hanem itt már konkrétan hozzáértő emberekről van szó.

Nagy a repertoárunk már, figyelünk arra, hogy a misén a liturgikus előírásoknak megfeleljenek a dalok, szem előtt tartjuk, hogy mi lesz az olvasmány, vagy mi lesz a szentmise szövege, úgy választunk énekeket.

A zsoltár dallamainkat már más együttesek is elkérik és használják az ő szolgálatuk során az ország távoli részeiről is.

Nem is pusztán zenekart találtam itt, hanem egy nagy családot.

Igen. A szentmisén, amikor a Miatyánkot mondjuk, megfogjuk egymás kezét, és akkor mindenki mosolyog. Annyira örülnek, és ott van egy olyan pillanat, ami az egész együttes hangulatát leírja, ami az összetartozás érzése, a szeretet.

Mint a zenekar életre keltője, beszélj magadról kicsit kérlek!

A csornai II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskolába jártam. Szüleim szorgalmazták, hogy mind a négyen a testvéreimmel tanuljunk zenét, ekkor választottam a tangóharmónikát.  Győrben, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. Középiskolás éveim alatt is szerveztem egy gitáros együttest a bencésekhez, ami most is működik. Bekerültem a kántorképzőbe 2017-ben, idén pedig elkezdem tanulmányaimat a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

Miért éppen a jogot választottad?

Nagyon szeretem, hogyha az igazság győz.  Nem vonz az ügyvédi pálya, inkább katonai ügyész szeretnék lenni.

Nem lesz nehéz hazajárni próbákra?

Biztos vagyok benne. hogy találunk olyan időpontot, amikor mindenki ráér. A gyerekek rá akarnak érni, és én is, úgyhogy szerintem menni fog.

Zsolt atya, Önnek mit jelent az In Corde zenekar?

In Corde, vagyis összekötve Jézus szívével.

Nagyon örülök a zenekarnak és sajátomnak érzem. Nagy áldás, hogy sikerült létrehozni. Az egyházközségünknek, a plébániánknak, a templomunknak szüksége volt egy ifjúsági zenekarra.

Megmondom őszintén, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan és könnyen összejön, és hogy így föl fog fejlődni, de hála a Jóistennek, meg Luca ügyességének. Van rá képessége, hozzáértése és kitartása.

Közös próbákat és programokat tartanak, közösségként vannak jelen, színesítik az életet, és ez jó, hogyha egy plébániának van több közössége.

Példát is adnak. A gyerek fejlődéséhez a ministrálás, a felolvasás és a zenélés is nagyon sokat hozzátesz. Mindamellett, hogy ez egy jó gyakorlási színtér is a gyerekeknek a hangszerrel való kapcsolatukban, véleményem szerint az is fontos a szent zenénél, az ifjúsági gitáros miséknél, hogy szolgálatnak tekintsék. Rendszeresen a szolgálatukat köszönöm meg nekik, nem a fellépést. Ők is úgy gondolnak rá, hogy a liturgiát szolgálják, illetve az Isten dicsőségére, meg a hívek lelki javára zenélnek, őket is bevonva. A cél, hogy a misén résztvevők is énekeljenek, hogy megragadja őket a zene, és akkor van kedvük a zsoltárokat dalolni. Nagyon jó látni, amikor kinyílnak a szájak, és sokan bekapcsolódnak.

Az egyházunk is befogadó a gitáros misét, a zenekarokat illetően. Egyre több szervezett találkozó van itt a régiónkban is. Felmerült, hogy szívesen bekapcsolódnánk ebbe, lehetnénk helyszíne egy ilyen összejövetelnek, meghívói más zenekaroknak.

Kívánok az együttes tagjainak jó egészséget, sok örömteli szolgálatot és szép gyermekkort, amiben továbbra is nagy szerepet kap ez az istentiszteleteket még jobban megszépítő közösség! Köszönöm a beszélgetést!