A mai nyarak már mások, mint pár évtizede

Miközben hazánkban is megvolt az idei nyár első hőhulláma, érdemes lehet visszapillantani, mi változott e téren. A nyári hőségről más emlékei vannak a mai középkorú vagy idősebb korosztálynak, mint az ezredforduló után született generációknak.

Senki sem állítja, hogy az 1960-as vagy 70-es években ne lettek volna kánikulai napok, azonban ezek száma és mértéke ma már más.

Bár világszerte sorra dőlnek meg a hőségrekordok, olyan sokat hallunk ezekről, hogy alig tűnik fel egy-egy újabb rekord híre. Például Új-Delhiben (India) az éjszakai minimum-hőmérséklet 35,2 Celsius-fok volt nemrégiben, míg a nappali maximumok több mint 37 egymást követő napon meghaladták a 40 Celsius-fokot. Mekkában (Szaúd-Arábia) a zarándoklat ideje alatt 51,8 Celsius-fokot mértek, és az eddigi adatok szerint ez több mint 1300 embertársunk számára végzetes volt. Egyiptom és egész Afrika júniusi örök rekordja 50,9 Celsius-fok volt, amit Asszuánban mértek a hónap elején.

A Scientific American cikke szerint sem ugyanazok a mai nyarak, mint szüleink, nagyszüleink idején voltak, gyakoribbá és hosszabbakká váltak a hőhullámok. Az 1960-as évekhez képest ma Philadelphiában néggyel több hőhullám érkezik, San Franciscoban héttel, New Orleansben pedig kilenccel több.

Az egyedi nyarak ettől eltérhetnek, ám a drámai növekedés egyértelmű. Nem kell azonban a szomszéd kontinensre mennünk a hőségért. Európában már a 2022-es nyár 60 ezer, a hőséggel kapcsolatos halálesettel járt és tudjuk, hogy a 2023-as nyár még melegebb volt. Az előrejelzések szerint több mint 50 százalék az esélye, hogy a 2024-es nyár is az átlagnál melegebb lesz az egész északi féltekén.

Számos helyen megtapasztalhatják az emberek a hőkupola jelenségét. Ennek során speciális körülmények alakulnak ki, amelyek öngerjesztő módon fenntartják a rendkívüli meleget. Az adott területen uralkodó anticiklon hatására a felforrósodott levegőt a nagy légnyomás a talaj közelében tartja, ahogy egy fazék tetején a fedő is benntartja a meleget főzés közben (lásd a videóban).

A helyzet öngerjesztő: minél nagyobb a forróság, annál jobban emelkedik a légnyomás, ami még inkább visszatartja a levegőt. E jelenség az USA vagy Ausztrália területén korábban is kialakult, azonban 2023-ban már Dél-Európa is belekóstolhatott.