Ha eltűnik egy gyermek, nincs idő a tanakodásra, azonnal cselekedni kell!

Január egyik vezető híre volt eddig annak a két fiatalnak ez eltűnése, akit egy emberként keresett a rendőrség, a polgárőrség és civil kutatók is. A tizenöt éves lány és tizenhat éves fiú kalandja végül jól végződött, de mindenképp figyelmeztető kell, hogy legyen. Szabó Csaba rendőr őrnaggyal, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetőjével beszélgettünk a korántsem könnyű témáról.

Erik és Jázmin, a két tinédzser azért kerekedett fel, mert jobbnak látták, ha szerelmüket a szüleiktől külön, saját lábukra állva élik meg. Csakhogy kiskorúként ezt nem tehetik meg, különösen úgy nem, hogy szüleiknek egy árva szót sem szólnak. A felnőttek kétségbeesése érthető volt, a rendőrség is azonnal a szerelmesek keresésére indult, ahogy a polgárőrök és a civil személykutatók is. Hatalmas volt az összefogás. Hat nappal az eltűnés után a gyermekek úgy gondolták, mégis jobb lenne hazatérni, a kaland véget ért. Mi pedig itt maradtunk, rengeteg kérdéssel és sok-sok tanulsággal.

Szabó Csaba rendőr őrnagy, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője számos esettel találkozott már pályája során, nagy rálátása van a területre, s kollégáival minden eszközzel igyekeznek felhívni a figyelmet arra: soha nem lehet olyan nagy problémája egy kiskorúnak, amelyre a szó nélküli eltűnés a megoldás! Mert egyszerűen a való világ nem gyermekeknek való…

„Már az elején szögezzük le, hogy nincs olyan, hogy 24 vagy 48 órát várni kell a bejelentéssel! Ha megtörténik a baj, és már végigkérdeztük a rokonságot és a barátokat is, akkor azonnal forduljunk a rendőrséghez, mert az ilyen esetekben az idő nagyon fontos tényező” – emelte ki Szabó Csaba, majd azt is hozzátette, hogy jellemzően hamar előkerülnek a gyermekek, s ezekben a szerencsés esetekben sem a szülőre, sem a gyermekre nézve nincs semmilyen negatív következménye az eltűnésnek. Ne habozzunk tehát segítséget kérni, minden perc számíthat!

„Arról is beszélnünk kell, hogy az eltűnt kiskorúak számának alakulását jelentősen befolyásolja a gyermekvédelmi szakellátás keretében a kijelölt gondozási helyükről engedély nélkül távozott, vagy oda az előírt időpontra vissza nem térő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett kiskorúak száma. Győr-Moson-Sopron vármegyében a legtöbb kiskorú-körözési eljárás esetében a fent leírtak a jellemzőek. Ezekben az esetekben nem beszélhetünk a klasszikus értelmében vett eltűnésről, mert az esetek többségében általában ismert a gyermek tartózkodási helye” – ismertette az őrnagy.

S bár talán nincs is annál ijesztőbb, mint mikor egy gyermek tartózkodási helye ismeretlen, biztató adatnak kell lennie, hogy az eltűnt kiskorúak mintegy 30 százaléka a bejelentés megtétele után 1 napon belül, újabb 30 százalékuk pedig a bejelentés után egy héttel előkerül. Az 1 hónapos előkerülés 30-35 százalékra tehető, a fennmaradó 5-10 százalékba pedig azok tartoznak, akiknek a hatóság bár sejti a tartózkodási helyét, csak egyéb okból nehézkes a felkutatásuk. Ez alatt érthetjük, hogy felnőttek bújtatják őket, külföldön vannak, de ide sorolhatók a hazánkban menekültstátusszal rendelkező külföldi kiskorúak is.

Nyilván beszélni kell arról is, hogy az, hogy mikor kerül elő az eltűnt személy, számos tényező függvénye. Befolyásolják az eltűnés körülményei, az oka és a helyszín is. Az eltűnés hátterében álló okok, személyi körülmények megismerése azért fontos a rendőrség számára, mivel ezek ismeretében tudja eldönteni, mérlegelni, hogy elsődlegesen mely intézkedések végrehajtása szükséges. Elengedhetetlen tehát a szülők, rokonok, barátok segítsége, hogy kommunikáljanak a rendőrökkel. Mert ez ilyen eset, nem az a szituáció, amikor bármit is el lehetne hallgatni…

„Általánosságban elmondható, hogy a kiskorúak gondozási helyét tekintve körülbelül 10-15 százaléka családból, míg körülbelül 85-90 százalékuk gyermekotthonból tűnik el, vagy távozik engedély nélkül. A nyári időszakban jellemzően nem emelkedik vármegyénkben a kiskorú eltűnések száma” – mondta Szabó őrnagy, akivel arra is kitértünk, vajon melyek azok a leggyakoribb okok, amelyek a kiskorúak eltűnése mögött állhatnak?  

„Ha egy gyerek úgy dönt, eltűnik, annak sokféle oka lehet. Lehet ok egy új élettér megteremtése iránti igény, baleset, öngyilkossági szándék, egészségi állapot, kor, rossz jegy, rossz bizonyítvány és lehetne még sorolni. Az is előfordul persze, hogy a kiskorú bűncselekményt követett el és a felelősségre vonás elől menekül. Az sem szabad elhallgatni, hogy számos esetben az eltűnés mögött a szülők közötti konfliktushelyzet, gyermek-elhelyezési vita, esetleg gyermekvédelmi hatósági intézkedés megakadályozása áll…”

Adja magát a kérdés, hogy ha ez egy ennyire szerteágazó ok-okozati téma, akkor vajon mit tehetnek a rendőrség bűnmegelőzési szakemberei, vagy mit tehetünk mi, szülők, rokonok, barátok, pedagógusok, és még lehetne sorolni…

„Minden eset egyedi! Így általános tapasztalat megfogalmazása erre vonatkozóan nem lenne releváns megállapítás. Ami azonban körülményektől, élettértől függetlenül elmondható, hogy a gyermekek eltűnésének, szökésének megelőzése érdekében kiemelkedően fontos a szülő és gyermeke közötti bizalmi kapcsolat, hogy életük szerves részévé váljon a szülő! Nagy figyelmet kell fordítani a gyermekek meghallgatására, a velük való rendszeres kommunikációra! Ez a kialakult kapcsolat a kamasszá válás időszakában különösen fontos, amikor a gyermekek igyekeznek a szülői kontroll alól kivonni magukat és dominánssá válhat a kortárs csoportok hatása. Sokat jelent, ha időben észleli a szülő a gyermeke viselkedésében beállt változásokat. Ha ez a tapasztalat, kiemelt figyelmet kell rá fordítani, ha szükséges, szakember segítség kérni, ami soha nem szégyen! Ezt a szülőnek kell megértenie és merni tárcsázni azokat a lehetőségeket, ahol segítséget kaphatnak az elakadásokban! Szóval a gyermekeket érdemes – természetesen mentális-érzelmi-értelmi képességeikhez mérten – bevonni a családi életbe.”

Az őrnagy arra is rávilágított, hogy a rögzített körözések száma nem azonos az eltűnt kiskorúak számával. Ugyanis a körözések magas számát jellemzően a gondozási helyükről engedély nélkül távozott, vagy oda az előírt időben vissza nem térő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett kiskorúak száma adja. Így ezekben az esetekben nem beszélhetünk a szó hagyományos értelmében vett eltűnésről, mert az esetek többségében általában ismert a kiskorú tartózkodási helye. Előfordul, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélküli távozik a kijelölt gondozási helyéről. Értelemszerűen, ahányszor az illető megszökik, ez annyi körözési eljárás elindítását generálja a statisztikai rendszer kimutatásában. Ez pedig azt eredményezi, hogy a rendszerben rögzített körözések száma folyamatosan változik az éppen aktuális elrendelések és visszavonások alapján.

„Sokan nem tudják, miként is zajlik a rendőri munka, ha értesítést kapunk egy eltűnt személyről, ezért ezt is érdemes tisztázni. Akár kiskorú, akár felnőtt ember tűnik el, fontos, hogy lehetőleg minél pontosabb információkkal, az utoljára ismert öltözet, tartózkodási hely részletes leírásával, és lehetőleg friss fényképpel segítsék a hozzátartozók a rendőrség munkáját. Az eljáró szerv a bejelentést követően a kiskorú adatait rögzíti a Körözési Nyilvántartási Rendszerben. Hangsúlyoznám, hogy a rendőrség mindenkit keres, akinek az eltűnését bejelentették, és az eltűnés körülményeire való tekintettel végzi a folyamatos körözési tevékenységet” – zárta Szabó Csaba rendőr őrnagy.

Egyébként, ha valaki „felkerül a police.hu-ra” akkor annak nagyon komoly feltételei és szabályai vannak, amelyeket a rendőrség minden esetben pontosan betart. Néhány érdekes és fontos részlet:

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Körtv.) 8. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az eltűnt személyre vonatkozó adattartalom közérdekből nyilvános adatnak minősül, így a körözés elrendelésével párhuzamosan a körözési adat megjelenik a rendőrség internetes portálján. A körözési eljárás pedig a körözés elrendelésével egy időben elindul. A jelenleg hatályos körözési törvény rendelkezése alapján a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével az eltűntté nyilvánításról határozatot hoznak. Ezt követően a körözési eljárás nem zárul le; amennyiben a körözés időközben nem került visszavonásra, akkor a körözést 90 évig kell nyilvántartani, ez is egy roppant érdekes adat.  

S hogy miért találkozhatnak az emberek a sajtóban rendre olyan felhívással, ahol eltűnt személyeket keresnek? Nos, a Körtv. 24. § (4) bekezdése lehetőséget biztosít arra is, hogy a körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen helyen lévő személy felkutatása érdekében a közszolgálati médiatartalom-szolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást tegyen közzé. Ez sokszor segítheti a rendőrség munkáját, illetve azt sem szabad elhallgatni, hogy az egyre inkább teret hódító közösségi médiás felhívások, megosztások is segíthetik a kutatómunkát. Ám nyilván minden beérkező információt kellő fenntartással kell kezelni, és gyors, alapos utánajárást igényelnek a „fülesek”.

Igyekeztük alaposan körbejárni a kiskorúak eltűnésével kapcsolatos témát, bízunk benne, hogy sok homályos folt kitisztulhatott olvasóink számára. Összefoglalásként arra azért még visszatérnénk, hogy a családon belüli kommunikáció elengedhetetlen, ahogy az is, hogy ha megtörtént a baj és nem tér haza a gyermek, azonnal értesítsék a rendőrséget.