Boldog Apor Vilmos püspökre emlékeztek Szanyban

A szanyi Szent Anna Katolikus Általános Iskola és Óvoda közössége minden évben megemlékezik Boldog Apor Vilmos vértanú püspökről. Május 24-én Veres András megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét, majd a volt püspöki kastélynál rövid emlékező műsort és koszorúzást tartottak.  

Apor Vilmos vértanúságának történetét sokan ismerik. 1945 tavaszán a bevonuló orosz katonák elől a Püspökvár pincéjébe menekült nőket védelmezve halt meg: egy részeg szovjet katona többször is meglőtte, néhány nap múlva a püspök belehalt sérüléseibe. A szentek is ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk – mondta Veres András megyéspüspök a szentmisén – ugyanúgy megküzdöttek sok nehézséggel akár gyerekként, akár felnőttként. Jézus mindnyájunkat meghívott az életszentségre, ami nem valami rendkívüli dolog, hiszen mindnyájan szeretnénk jók, becsületesek lenni. Erre kaptunk meghívást, de nekünk is meg kell küzdenünk önmagunk rosszra hajló természetével és a rossz környezettel. Rajtunk múlik, mennyire hajlunk a rossz felé. Rossznak lenni nem könnyebb, mint jónak, csak úgy tűnik. Ám csak úgy lehet tartós örömet és békét találni, ha megküzdünk a jóért, és igyekszünk mindig azt választani – folytatta a főpásztor. Ahogyan az Apostolok Cselekedeteiből való aznapi olvasmányban is hallhattuk, az apostolokat is megpróbáltatások érték, de kitartottak Jézus tanítása mellett. Mindenkinek lehetséges szentté válni – emelte ki a megyéspüspök – hiszen Isten belénk adta a jót, a jóra törekvést, csak hallgassunk a lelkiismeretünkre. Jónak kell lenni, ami a szívünkben ott van, engedjük, hogy ki is bontakozzon – hívta fel a figyelmet a főpásztor.  

A szentmise előtt Veres András püspök megáldotta az iskola felső tagozatos épületének udvarán felállított Öröm útját. Tóthné Molnár Bernadett igazgatónő köszöntőjében elmondta: olyan helyet szerettek volna kialakítani, ahol a gyerekek csendben imádkozhatnak, kicsit elcsendesedhetnek, elmélkedhetnek és ha az ő munkájuk is benne van, akkor még közelebb kerül a lelkükhöz. A téma kiválasztása Takács Annamária hitoktató ötlete volt.  Az Öröm útja a keresztút feltámadás utáni folytatása. Az egyes stációkra tanulók alkotásait helyezték, akik művük mellett álltak az ünnepség alatt.  

A győri Püspökség birtokainak egy része Szany határában terült el - a ma is kastélynak nevezett épületben töltötte a vértanú püspök szabadidejének egy részét. Itt folytatódott az ünnepség rövid megemlékező műsorral, amelyet Tóthné Gálfi Éva és Horváthné Boros Andrea tanárnők vezetésével a nyolcadik osztályosok adtak elő. Ebben felelevenítették az idősebbek személyes visszaemlékezéseit a Szanyban időző Apor Vilmosról: általában egyszerű fekete ruhában járt az emberek között, beszélgetett velük, igyekezett segíteni a szegények bajain. Nagyon szerette a természetet, szívesen sétált az Eger-erdőben, örömmel időzött a kastély melletti virágházban is.  

A megemlékezés koszorúzással zárult.  

Szöveg: Kemény Éva
Fotó: Tóth Imre
Győri Egyházmegye Sajtóiroda (km)