Ezekre figyelj, ha eltennéd a nyár első kovászos uborkáját

Itt vannak már az első zsenge uborkák, és az idő is épp elég tikkasztó (sőt) ahhoz, hogy megejtsük az év első kovászolását.

A kovászos uborka készítése is kicsit olyan, mint a pörköltalap főzése: minden magyar vérében ott csörgedezik a tudás róla, ezerszer láttuk már, ahogy nagymamánk, anyánk-apánk készíti, egyszóval társadalmi tulajdon ez. Persze nem árt néha-néha felfrissíteni a megtanultakat, nehogy a nagy magabiztosságban egyszer valami félresikerüljön. Hübrisz, ugye. Jöjjön hát most egy gyors lista azokról az apróságokról, amelyekre érdemes odafigyelni, ha kovászos uborkát készítünk.

Jobb az öregebb kapor

A savanyúság elengedhetetlen része, fűszeres aromájának bástyája a kapor. Főleg nyár közepén-végén juthatunk hozzá a zöldfűszer öregebb, vastagabb szárú, kissé virágzásnak indult, sárgás példányaihoz. Ez jobb az uborkához, mint a friss, zsenge kapor, mert karakteresebb ízt ad.

Ne önts forró levet az uborkákra

Amikor elkészítjük a sós (ízlés szerint fűszeres) felöntőlevet, hagyjuk egy darabig, hadd hűljön, ne öntsük forrón a zöldségre. Ez sokkal puhábbá teszi a kovászost, nem lesz olyan kellemesen harsanós, roppanós. A langyos vagy hideg felöntőlé már ideális.

Mindent lepjen el a víz

A hosszú szavatosság és a megfelelő érés érdekében gondoskodjunk arról, hogy kellő mennyiségű lé legyen az uborkákon. Lepje el őket teljesen, maximum csak a kenyér lógjon ki. Így egyenlő mértékben alakul majd az állag és az íz is, illetve a kellemetlen penészedést is elkerülhetjük.

Tegyél az üveg alá valamit

Biztos sokunkkal megtörtént már, hogy a teraszon/ablakpárkányon hagyott kovászos üveg tartalmának egy része szépen kicsorgott a padlóra, az asztalra. Tegyünk mindig egy tányért vagy tálcát az üveg alá, hogy elkerüljük a hasonló baleseteket.