Poloskainvázió jön Magyarországon

Közeleg az ősz, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre sűrűbben találkozhatunk poloskákkal. Rossz hír, hogy most már nemcsak a kertünket, hanem az otthonunkat is megszállhatják.

Az azonban fontos, hogy ne essünk kétségbe, ha bárhol összefutunk velük, hiszen könnyedén védekezhetünk ellenük kint és bent is egyaránt. Alábbi cikkünkből kiderül, hogy mi a helyzet jelenleg poloskafronton Magyarországon, és, hogy mire számíthatunk a későbbiekben.

Az enyhe telek és a változó klíma miatt minden évben egyre több poloskával találkozhatunk a kertekben és az otthonunkban is. Ráadásul invazív fajról beszélünk és gyakorlatilag nincs természetes ragadozó ellensége sem. Ahogy beköszönt a hűvösebb idő - például az ősz közeledtével -, a poloskák elkezdik keresni az áttelelésükhöz alkalmas helyet. Fészerekben, farakásokban tanyáznak, és tucatjával próbálnak bejutni a házakba, lakásokba is. Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb kártételt jelentenek a kertekben a behurcolt új poloskafajok. Ilyenek a 2002 óta Afrikából idevetődött, és jól befészkelődött, mára mindennapossá vált zöld vándorpoloska, és a 2013 óta Ázsiából behurcolt ázsiai márványospoloska is, mely utóbbi kezdetben inkább a nagyvárosok környékén volt a legelterjedtebb. A fő gond, hogy itthon nincs természetes ellenségük, tökéletesen megfelel számukra a magyar klíma, a kifejlett poloskák pedig igen ellenálló kártevők.

Azért is veszélyes ez a kártevők, mert nem válogatnak a növények között: több 100 növény tartozik a tápnövény körébe. Ezek között találunk mind termesztett mind vadon élő növényeket is. Szántóföldi növények közül a napraforgón, a kukoricán és a rizsen nagyon komoly károkat okoz. Gyümölcsféléken gyakorlatilag az összes termesztett fajon. Az egyik kedvenc tápnövénycsoportja azonban a hüvelyesek, mint például a bab, borsó, de legfőképpen a szójabab. Zöldség növények közül a legveszélyeztetettebbek a paprika és a paradicsom és a padlizsán. Dísznövények közül kimondottan kedveli a japán rózsát és a kányabangitát.

Dr. Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos munkatársa az Agrárszektornak korábban kiemelte, hogy a legtöbbet a megelőzés segíthet:

• Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
• Nem-olajos permetezés: egy bio módszer, amely a poloskalárvákat elpusztítja, de hasznos rovarokat nem. Hátránya, hogy kifejlett egyedek ellen nem hatásos.
• Ha már nagyon elszaporodtak a poloskák, akkor a kézzel gyűjtsük őket össze, majd dobjuk egy ecetes vizes üvegbe, hogy biztosan elpusztuljanak.
• Tegyünk sűrűn szőtt zsákocskákat azokra termésekre, amiket meg szeretnénk védeni (például paradicsom), így nem tudják a poloskák szívogatni.

Ha pedig az otthonunkat veszik célkeresztbe, akkor bizony baj van, hiszen a legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Legalább két hétig folyamatosan -10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon - ilyen tartós hidegről azonban gyakorlatilag évek óta nem lehet beszélni. Ha bejutnak a házunkba, fontos, hogy ne essünk pánikba, hanem cselekedjünk az alábbiak szerint:

• Egyszerűen csak gyűjtsük őket össze kézzel.
• Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
• Jó védekezési mód lehet, ha részint akadályozzuk a bejutásukat a lakásba - ezt viszont csak a passzentos, hézagmentesen felhelyezett szúnyoghálókkal lehetséges.
• Ha erre nincs lehetőség, az esti órákban kerülendő az égő villany melletti szellőztetés, ugyanis a fény vonzza a poloskákat is.