Megyerikum lett a csornai aranyhímzés

A vármegye különböző tájairól érkeztek a jelölések. A vármegyei értéktár bizottság három új helyi kincs felvételéről döntött pénteken, köztük a csornai aranyhímzésről is. A Csornai Települési Értéktár Bizottság javaslatára került a vármegyei tisztviselők elé, melyet Szalayné Galambosi Tímea, a Csornai Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója nyújtott be a helyi értéktár nevében.

A csornai aranyhímzés

A 19. század végének legünnepélyesebb viseleti kiegészítője volt az aranyfonallal hímzett menyecskekendő, melyet a Rábaközben csak Csornán viseltek. Batisztszerű alapra hímezték láncöltéssel, aranyszálas kontúrral varrták körbe a mintákat, virágokat, leveleket, melynek közepét vékony fehér cérnával bekötötték, pókozták. A szálhúzásos technikával készült variánsait apácavarrottasnak nevezték, amin az aranyhímzés az uralkodó. Mivel Csornán elég korán, már 1910-es években megkezdődött a kivetkőzés, ezért a hímzés nem fejlődött tovább, megmaradt a régi stílusban.

Székely Erzsébet csornai születésű hímző, népi iparművész az aranyhímzést hosszú évek óta magas színvonalon műveli, neki köszönhetően ma is élő ez a különleges hímzési technika.

Országszerte sok helyen tanította már szakmabelieknek és másoknak. Csornán több évig szakkört is vezetett.

A Rábaközi Aranyfonal Kézműves Egyesület több éve rendez olyan kiállításokat, melyen kiemelt szerep jut a rábaközi hímzésmintáknak és azok tovább gondolásának. Céljuk megőrizni és tovább éltetni a csornai aranyhímzést.

A csornai aranyhímzés mellett felvételt nyert az Öröm Útja misztériumjáték, valamint a tényői atombunker és tanösvény.