“Ahány tégla, annyi barátság” – Rugli Dezső, a téglagyűjtő

Múzeuma a családi háza, látogatói már tizenöt éve megcsodálhatják az immár 6000 darabból álló gyűjteményt, ami folyamatosan bővül. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Szanyban jártunk, Rugli Dezső kőművesmester Tégla-és cserépmúzeumában.

Telefonon egyeztettünk, a múzeum egyébként előzetes megbeszélés alapján bármikor megtekinthető, ingyen. E sorok szerzője amúgy nem számított ilyen nagy mennyiségű látnivalóra, különösen nem az impozáns, forgatható vitrinekre és kőből, mozaikból kirakott frappáns idézetekre, amelyeket szintén a mester készített.

Dezső az egyedi téglák, cserepek és kövek látványán túl alapos helytörténeti és történelmi ismeretekkel is gazdagítja a vendégeket, akik közül nem kevesen maguk is múzeumi megörökítésben részesülnek. Már két vendégkönyv betelt, és üvegszekrényeket kaptak a nagy becsben tartott “rajongói” levelek és a Rugli úrról szóló újságcikkek is.

38 DARAB RÓMAI KORI
Rugli Dezső 1969 óta gyűjti a téglákat. Kezdetben a tégla fizikai tulajdonságai érdekelték, a szilárdság, faraghatóság, fagyállóság, és az, mely szerkezeti részekbe lehet a téglát beépíteni.

– 1969-ben lettem ipari tanuló. Mindig idős szakemberekkel dolgoztam, akiknél még volt becsülete a munkának. Reggel felkötötték a fehér kötényt, így indultunk neki a napnak. Az idős kőműves a rossz téglából is tudott párkányt faragni – magyarázza Rugli úr és már mutatja is gyűjteményének egyik következő darabját, egy szerelmi idézettel ellátott cserepet: “Csókollak összevissza, ha nem tecik, küld vissza.”
Amikor az építkezések végeztével megmaradt egy-egy feliratos tégla, Dezső hazavitte, a gyűjtés a szenvedélyévé vált. A 2000-es évekre már komoly gyűjteménnyel rendelkezett, ami azóta is bővül. Monogramokkal, településnevekkel, évszámokkal, bélyegekkel, címerekkel ellátott téglák sorakoznak a polcokon, de van itt szeméttelepről begyűjtött oszlopfő is.

Legrégebbi téglái ókoriak, 38 db római kori tégla van a birtokában. Életbiztosítása eladása szolgáltatta az anyagi fedezetet, a téglákat egy festőművész hagyatékából vásárolta meg.

TISZTELNI A TÉGLÁT
Rugli úr egyik büszkesége a Krisztus monogrammal ellátott tégla, a legrégebbi egyházi monogramos tégla. A lébényi Szent Jakab templom altemplomából került ide a múzeumba, ami a tulajdonosa állítása szerint nem jöhetett volna létre, ha nincs az a sok jó szándékú ember, aki ezeket az ipartörténeti értékeket a rendelkezésére bocsátja.

Mióta az emberek tudják, hogy téglákat, köveket, kőzeteket, cserepeket gyűjt, sok levelet kap, a világ több részéről érkezett ajándékba kőzet, többek között a kínai nagy falból is, sőt, postával téglákat is küldtek már. Ottjártunkkor is várakozott a kertben a még nem kicsomagolt tégla.

Tarlóhántás után Dezső kerékpárra pattan, kint a szántóföldeken a “hazaértem”-érzés keríti hatalmába, a talajból kikandikáló tégla-és kődarabokat zsákba gyűjti. “Még jobb eső után – mondja -, mert a port lemossa róluk az eső, jobban észreveszem őket, mosolyognak rám, várják, hogy felvegyem őket, megadom nekik a tiszteletet, hazajönnek velem és itt nyugállományba kerülnek.”

MAGA IS KÉSZÍT
Miközben beszélgetünk, újabb látogatók érkeznek, Rugli úr sziporkázik, eszmecserénk szakmai előadássá alakul. Megtudjuk, hogy a vályogvető sablonban az anyagot ujjal húzták meg, hogy a felülete egyenetlen legyen, így statikailag jobban tartja a habarcsot.

Vannak a gyűjteményben brigádnévsorokat tartalmazó téglák is. Rugli Dezsőnek sikerült felkeresnie 11 leszármazottat, akik közül többen megkönnyezték, amikor kezükbe vették a felmenőik nevével ellátott téglát.

Kőből kirakott idézetek, mozaikképek, történelmi személyek téglákba égetett aláírásai, vadászkamara címere, téglákon megörökített fontos események, mert hogy Rugli mester maga is készített, készít téglákat, számára kedves és nagyra tartott emberek monogramjaival, városnevekkel, eseményekkel, az utókorra hagyományozva a tűz és a föld házasságának gyümölcsét: a téglát.

Házába invitál bennünket, hiszen ott is várnak ránk a mondanivalóval rendelkező építőanyagok, mindegyikhez rengeteg emlék és anekdota fűződik, átlapozhatjuk a vendégkönyvet, és persze mi is hagyunk üzenetet Rugli Dezső kőművesmester szorgalomból, szenvedélyből, tiszteletből és szeretetből született hajlékában, a szanyi Tégla-és cserépmúzeumban.