A farsangi fánkot egy dühös pékfeleségnek köszönhetjük

A farsanghoz kapcsolódó népszokások, mint a busójárás, a jelmezbálok és a nagy lakomák általában februárra tehetőek, de a szezon igazból már január elején beindul a jobbnál jobb fánk receptek felkutatásával. Legyen az illatos és foszlós szalagos fánk, vagy roppanós csöröge, mindegyik mennyei fahéjas cukorral és baracklekvárral feldobva.

A bálokon, mulatságokon nemcsak díszes ruhakölteményekkel, hanem a magyar konyha klasszikus receptjeivel is találkozhatunk. A legtöbb helyen ilyenkor a zsíros és laktató ételeké a főszerep, hiszen a néphiedelem szerint így lesz jó a termés, az állatok pedig kövérre híznak. Az Északi-középhegység falvaiban húst, pogácsát, friss töpörtyűt, kolbászt és káposztát kínálnak farsang idején, de a bőséges kínálatban természetesen sehol sem hiányozhat a farsangi időszak jellegzetes finomsága, a fánk, amelynek sok helyen mágikus erőt tulajdonítottak. Mindezt annyira komolyan vették, hogy az első süteményt kiszárították, porrá törték, majd később gyógyszerként a beteg állatok ételébe keverték.

Egy másik história úgy tartja, hogy a XVIII. században Marie Antoinette meglógott egy udvari álarcosbálról és csatlakozott az utcán összegyűlt néphez. Marie a felvonulás közben megéhezett, így az egyik utcai árustól vett egy fánkot, ami annyira ízlett neki, hogy az egész kosárnyi fánkot felvásárolta a kereskedőtől. Később a fánkkészítőt az udvarba hívta és a konyh alakalmazottja lett. Azt mondják, hogy ettől a pillanattól kezdve volt a királyi lakomák része ez a finomság.

Egy másik szellemes krónika szerint ez az édesség egy bécsi pékségből származik. Amikor elhunyt a tulajdonosa, felesége vette át a pékség vezetését, akire reggelente rendszeresen hosszú időt kellett várniuk a vendégeknek, ebből pedig gyakran feszültség is volt. Erre válaszként Krapfenné, a megboldogult pék asszonya egy darab kenyértésztát az egyik vendég fejéhez akarta vágni. A tészta azonban rossz irányba repült, és a sistergő olajba landolt. Az illata azonnal megtetszett a vevőknek, így a véletlennek köszönhetően megszületett az első fánk. Magyarországon a XIX. században terjedt el. Egyre több helyen vált szokássá, hogy vízkereszttől az egészen hamvazószerdáig tartó farsangi időszak alatt ez a nyalánkság is az asztalra kerüljön.