Pusztító jelenség, amely egyre gyakoribb Magyarországon is

Amikor tornádóról hallunk, legtöbbünknek alighanem elsőként a katasztrófafilmekből jól ismert, maga körül mindent elpusztító óriási felhőtölcsér jut eszébe, itt az ideje azonban, hogy pontosabb képet kapjunk erről az egyszerre csodálatra méltó és félelmetes időjárási jelenségről. Tornádóval ugyanis nemcsak a tengerentúlon és a mozivásznakon, hanem kis hazánk területén is egyre gyakrabban lehet találkozni.

Azt persze hozzá kell tenni az igazsághoz, hogy a magyarországi tornádókat közel sem olyan gigantikus erejű és nagyságú viharokként érdemes elképzelnünk, mint amilyenek például az Amerikai Egyesült Államok egyes területein tombolnak. Mielőtt viszont rátérnénk az eltérések mibenlétére, érdemes tisztázni, mit értünk pontosan tornádó alatt, illetve azzal sem árt képbe kerülnünk, hogy mi különbözteti meg a tornádót az olyan hasonló jellegű meteorológiai jelenségektől, mint amilyen a hurrikán vagy éppen a tájfun.

Tornádó Magyarországon? Lehetséges!
Hihetetlennek tűnhet, de – ahogy már előzetesen is utaltunk rá – tornádók hazánk területén is keletkeznek. A rekordot a hazai tornádók születésének szempontjából a 2023-as év tartja, amikor is néhány napos eltéréssel összesen hat településen (Békéscsabán, Tatabányán, Budapesten, Miskolcon, Rohoncon és Ősiben) jelent meg tornádó, tubából pedig még ennél is több volt májusban és júniusban. A pontossághoz hozzátartozik, hogy a hatból csak öt tuba ért hazánk területén földet, azaz vált tornádóvá, a rohonci tornádó ugyanis már az ország határain túl született meg. A leggyengébb a miskolci, míg a leglátványosabb a budapesti tornádó volt.

És bár korábban azt írtuk, hogy a tornádó születésének egyik fázisa egy mezociklon keletkezése, a történet úgy kerek, ha tisztázzuk, hogy ez az előfeltétel a nagy erejű, pusztító tornádókhoz szükséges. A hazai tornádók azonban többnyire nem mezociklonális eredetűek, ezért hatásuk sem annyira kártékony, mint a tengerentúli rokonaiké. Ezt az is jól illusztrálja, hogy a tornádók erősségét és pusztításuk mértékét mérő Fujita-skálán a hazai tornádókat a „gyenge” kategóriába sorolták be. Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyar tornádók veszélytelenek: teheneket ugyan nem fognak az égbe emelni, ám a házak tetőszerkezetét így is megbonthatják, az ereszcsatornákat megrongálhatják, néhány fát pedig megtépázhatnak, esetleg ki is dönthetnek, amelynek következtében közvetett módon a közelben parkoló autókban is kárt tehetnek.