Hirdetés

Alpaka, a gombszemű kedvenc

Gomb szemek, kíváncsi tekintet, selymes bunda. Ilyen külső jegyekkel ki ne akarná megcsodálni, megsimogatni az alpakákat. A jobaházi farmon van is belőlük bőven, számszerint tizennégy. Hajnalka, Ibolya, Gyula, Előd, sorolja név szerint a barátságos állatokat gazdájuk, Demjén Mihály. Megszokták az ember közelségét, bátran járhatunk-kelhetünk közöttük. Misi bácsi, és lánya, Demjén Cecília készségesen elkalauzolt bennünket az alpakák világába, visszautaltak a kezdetekre, elmesélték, hogy indult e különleges állat tartása, ami mára olyannyira kinőtte magát, hogy hazánk elsőszámú tenyésztőinek számítanak.

Honnan jött az alpaka tartás gondolata?

A lányom, Cili, Hollandiában él, onnan kapták az ötletet, mikor azon tanakodtak, mivel lenne érdemes foglalkozni. A vőm teljesen beleásta magát e témába. Megkérdezték, mit szólnék hozzá, ha alpakákat tartanánk, hisz nálunk adott volt ehhez a terület. Beleegyeztem, de előtte azért én is kutakodtam. Emlékszem, a kezembe került egy 1971-es kiadású könyv, amelyben két mondat volt az alpakáról: „Dél-amerikai eredetű állat, a láma rokona. Ez idáig Európában nem sikerült meghonosítani.” Hollandiában, ahogy egyébként hazánkban is, a föld kincset ér, csak kint jóval drágább. Megvettük a szomszédos telket, körbekerítettem, istállót építettem, és belekezdtünk. A feleségem korábban jegyző volt a faluban, én a csornai mezőgazdasági iskolában tanítottam, ekkor már mindketten nyugdíjasok voltunk. Nem vaktában vágtam bele, a mezőgazdasági iskolai tanítás mellett a gyerekkori emlékeim is sokat nyomtak a latban. Mindig voltak állataink. A gyerekként szerzett tapasztatok alapján tudtam, hogyan kell egy hagyományos paraszti gazdaságot felépíteni, fenntartani. 2008-ban született meg a gondolat, majd 2 év felkészülés után, 2010-ben vásároltuk meg az első három alpakát. Szépen gyarapodott az állomány, mára tizennégy jószágot tartunk.

Honnan származnak az alpakák?

A kistestű tevefélék közé tartoznak. A tenyésztett csoportban vannak az alpakák és lámák, a vadonélők a vikunya és a guanakó. Az alpakát a dél-amerikai indiánok 6000 évvel ezelőtt a Vikunyából háziasították, a Guanakóból pedig a lámákat. E négy teveféle genetikailag azonos, bármilyen relációban pároznak, az utód mindig szaporodóképes. Az alpakák közül a Huacaya a legelterjedtebb, a gyapjúja rövid szálú, tömött, meleg tapintású. A Suri alpaka ritkább előfordulású, gyapjúja hosszúszálú, egyenes, könnyebben megmunkálható, hűvös tapintású. 

Nemrég volt a tenyésztők és az állatok számára is az év fénypontja, az alpaka nyírás ideje.

A nyírást Ausztriából ékezett szakemberekre bíztuk, köztük volt az ausztriai alpakaszövetség elnöke. Az eljárást általában április végén, május elején tartjuk, ezúttal néhány hetet csúsztunk a nyírással. Úgy kell végezni, hogy az a lehető legkevesebb stresszel járjon az állatok számára. Először a hátrészt nyírják a szakemberek, az kerül az „A” kategóriába, ez a legjobb minőségű, ebből főként ruházati termékek készülnek. A nyak körüli szőrzet „B” kategóriás, ez ugyancsak jó minőségű, csak a hátrészen találhatónál rövidebb. A „C” kategóriások a térd alatti részről, szügyről kerülnek le, amiből szigetelőanyag, kötél, szőnyeg lesz. Az alpakagyapjú egyébként a világ legjobb minőségű gyapjúi közé tartozik, a minőségét elsősorban a finomsága határozza meg.  Abban különbözik a juhgyapjútól, hogy nem tartalmaz lanolint, hipoallergén, tehát kisebb az esély arra, hogy a belőle készült ruha szúr, bőrkiütést okoz. A nyers alpaka gyapjú eladási ára átlagosan 10 ezer forint körül mozog. A nyírás után kiveszünk egy-egy tincset a gyapjúból, és a mintát bevizsgáltatjuk. Az ideit a brexit miatt egy finnországi laborba küldjük el. Ez alapján tudjuk besorolni az alpakáinkat és a gyapjújukból készült fonalat minőség szerint. Az előkészített gyapjúkból kettőt versenyre, a többit feldolgozásra szánjuk.

Milyen árban mozognak a piacon az alpakák?

A hobbi minőségű állatok állatkertekbe, állatsimogatóba kerülnek, vagy olyanokhoz, akiknek nincs különösebb céljuk vele, ezek 2-300 ezer forint környékén mozognak. A tenyészthető állatok 5-600 ezer forintnál kezdődnek, de a határ a csillagos ég. Amit érdemes megvenni, az olyan 1 millió forinttól kezdődik. Tenyésztésnél kancából akár a gyengébb, a ménből csak a jó minőségű jöhet számításba. Ha a gyengébb minőségű kancát jó minőségű ménnel pároztatják, az utód mindig jobb lesz. Így lehet javítani az állományon. Ha az ember a csúcsra akar érni a tenyésztésben, akkor csúcsminőségű szülőpárt kell vásárolnia, ami horribilis összegű. Az Egyesült Államokban 5-6 évvel ezelőtt árvereztek egy fehér mént, vörös szőnyegen kísérték a lakókocsijából az árverési csarnokba, a licit végösszege 675 ezer dollár volt, ami átszámítva több mint 190 millió forint. Mindegy mit ér valójában, abban a pillanatban az az értéke, amennyiért eladták.

Mik azok a fontosabb tudnivalók, amikre az alpakatartóknak ügyelnie kell?

Ha az illető már minden pénzét beleölte, és vett 2-3 állatot, utána megnyugodhat, mert onnantól kezdve az állat tartása nagyon olcsó. Egy állat napi költségkerete nagyjából 70 forintot tesz ki. Mi magunk állítjuk elő a takarmányt, így ez még kedvezőbb. Az alpaka a leveles takarmányt szereti. Fontos a jó minőség, hisz attól lesz jó kondícióban az állat. A fő táplálékuk a széna és a fű, abból is a rövid, zsenge, de kapnak lucernaszénát, és tápot. Növényevő és kérődző állatok.
Aki alpaka tartásba szeretne kezdeni, annak előtte meg kell ismernie az állatot. Sajnos sokan felelőtlenül belevágnak, ha nem tartanak szem előtt alapvető feltételeket, annak tragédia lehet a vége. Egy állat nem marad meg, minimum kettővel kell kezdeni, ők így alkotnak egy csapatot, megvan köztük az alá-fölé rendeltségi viszony. Ebben érzik jól magukat. A három állat a legideálisabb kezdésnek, mert akkor kialakul egyfajta hierarchia közöttük. Sok tenyésztővel kapcsolatban állunk. Az elmúlt tíz év elegendő volt ahhoz a szakmában, hogy felkeressenek bennünket azok, akik az alpaka tartásában gondolkodnak. Minden állományban adódhatnak problémák, így előbb-utóbb emiatt is megtalálnak bennünket. Hétről hétre fogadjuk a látogatókat, tanfolyamokat szervezünk, melyet kezdetben élőben, majd alkalmazkodva a kialakult helyzethez, az utóbbi időben online tartottuk. A személyes tanfolyamokat egyébként jobban kedvelem, ott erőteljesebb az interakció. Aki az ott elhangzottakat megfogadja, nagy bajt nem követhet el az állat tartásában. Akik nálunk végeznek, azokkal kapcsolatban maradunk, tudunk róluk, figyelemmel kísérjük a pályafutásukat. A számuk nagyjából húsz körül van. Ugyanígy a mi tevékenységünket is nyomon követik, kapcsolatban állunk új-zélandi, és több európai tenyésztővel, akiktől az állatokat vásároltuk.

 

 

Demjén Mihály lánya, Cecília a Rábaköz Szíve magazin Olvasóinak arról beszélt, miként változott az alpakák népszerűsége az elmúlt években.

Mondhatni világviszonylatban is berobbantak a köztudatba az alpakák, az utóbbi években nagyon megnőtt a népszerűségük. Hatalmas rá a kereslet. Két típusú alpakatartó van, vannak a tenyésztők, akinél a minőség a lényeg, az állatok és a gyapjú minőségének szempontjából egyaránt, illetve a hobbitartók, utóbbiak jóval többen vannak. A minőségi tenyésztést kevesen végzik, szűk a keresztmetszet.

Önöket egyértelműen az utóbbi kategóriába sorolhatjuk, talán az országban is az élen járnak ezen a területen.

Hosszú évek munkája van abban, hogy ez a gazdaság megálljon a saját lábán, az utóbbi években értünk el oda, hogy profitot hozzon. Úttörők voltunk ezen a területen, aki most kezd bele, annak már jóval könnyebb dolga van.

Manapság előszeretettel rendelnek esküvőkre, születésnapokra, vagy épp névnapokra alpakákat.

Az alpaka haszonállat, elsősorban nem a rendezvényekre lett kitalálva, de bizonyos keretek között ezek a kérések is teljesíthetők. Lehet ezt úgy is végezni, hogy az ember-állat összhangban legyen. Egyre többen keresnek meg bennünket a rendezvények miatt, szem előtt tartva az állatok érdekeit, évente maximum 3-5 alkalomra mondunk igent, arra is ménekkel érkezünk.

Vannak kifejezetten alpakáknak szóló versenyek?

A tenyésztők az úgynevezett minősítőn visszajelzést kaphatnak az állataikról, a tenyészállatok között a felső szegmensben egyébként már nagyon kicsi a különbség. Van egy nemzetközi standard, aminek része a gyapjúvizsgálat is, az ott felállított pontrendszer alapján besorolják az állatokat. A 90-95 pontos alpaka nagyon jó minőségű, 80 pont alatt gyengébb. Versenyeket több országban is tartanak, vannak a zárt, egyesületen belüli, és a nyitott megmérettetések. Ezek mindig a pillanatnyi állapotot mutatják, azon állatokét, amelyek jelen vannak, ezért a szubjektivitása miatt érdemes több versenyre is elvinni a jószágokat. Az alpaka show is egyfajta verseny, aminek megvan a szociális része, hisz ott találkoznak a tenyésztők egymással, felfigyelnek a másikra az emberek. Kiválóan alkalmas a hálózatépítésre. Érdekesség, hogy míg Észak-Amerikában, vagy Ausztráliában vannak árverések, addig Európában fix árat kérnek az alpakáért.

Kézműves és ruházati termék, sálak, plédek, ajándéktárgyak. Van választék az oldalukon az alpakás, és a gyapjúból készült termékekből.

Egy feldolgozó van Magyarországon, utána a legközelebbi Grazban. A webáruház mellett a látogatóink is keresik a termékeket, ez is egy plusz szolgáltatás, egyébként a feldolgozáshoz szükséges eszközöket is forgalmazunk. Az ajándéktárgyak Magyarországon készülnek, tűnemezeléssel, horgolással, abban már a saját gyapjúnk is benne van. Érdekességképp, a gyapjút alpakánként dolgozzák fel, így azt visszakapva pontosan tudjuk, melyik állatunktól származik.

Misi bácsi, mit jelent az Ön számára az alpakákkal való törődés, foglalkozás?

Természetesen megszereti őket az ember, anélkül nem lehet ezt a feladatot végezni, a hajtóerő ugyanakkor a kötelesség, és felelősség. Amíg tudom, amíg bírom, ellátom őket - „Egy biztos, ha valakit megfertőzött az „alpaka vírus”, az állat szeretete, nem keveredik ki belőle.” – tette hozzá végül Cecília. Bár csak rövid ideig élvezhettük a Demjén család vendégszeretetét, a kis gombszemű állatok minket is levettek a lábunkról.

 

 

 

Hirdetés