Hirdetés
175 évvel ezelőtt volt a csornai csata
A csornai csata az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc egyik nagy fontosságú ütközete volt, mely magyar győzelmet hozott. A csata 1849 június 13-án történt. Ma délelőtt koszorúzással emlékeztek meg a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatájára.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ütközeteiben 46 csornai honvéd vett részt. Csornán zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája, 1849. június 13-án. Kmety György 5000 fős honvédserege „a nagyutcai kertek alján” (a mai Kmety György utca vonalán) vonult be hajnalban déli irányból a községbe, alaposan meglepve az itt állomásozó 3000 fős császári sereget. Heves utcai harcok során magyar győzelem született; a csatában elesett Franz Wyss császári dandártábornok is. Az ütközetben tevékeny szerepet vállalt a premontrei rend is: Laky Dömötör vezetésével féltucatnyi harcképes szerzetes szabadcsapatot szervezett a környékbeli falvak lakosságából. A szabadcsapat „befuserált” a császári seregnek, ami nagyban hozzájárult a győzelemhez. A temetőben két emlékmű is utal a csatára, és itt található Wyss sírja is. A Dreissiger-ház falán két (a csatában a házba belőtt) ágyúgolyó közt emléktábla látható.
A csornai ütközetben szenvedett veszteség mindkét részen elég jelentékenynek mondható; annak nagysága az osztrákoknál halottakban: 1 tábornok, 1 másnemű tiszt és 53 főnyi legénység, sebesültekben: 7 tiszt és 71 főnyi legénység; eltűntekben: 3 tiszt és 122 főnyi legénység; összesen 12 tiszt, 246 főnyi legénység; továbbá 90 ló. Kmethy vesztesége: halottakban 2 tiszt és 51 főnyi legénység, sebesültekben: 10 tiszt és 208 főnyi legénység; összesen 12 tiszt és 259 főnyi legénység.
A következő napokban mi is részletesen fogunk foglalkozni a szabadságharc utolsó győztes csatájával.