Hirdetés

Az 1919-es kommunista vörös terror áldozataira emlékeznek Csornán

Csorna Város Önkormányzata 2022. június 7-én 9 órai kezdéssel megemlékezést és koszorúzást tart az 1919-es emlékműnél, melyre szeretettel várnak minden csornait! A megemlékezésen beszédet mond Godzsa István premontrei szerzetes, apáti titkár.

Hirdetés

Visszaemlékezés: 1919 áprilisában Csornán is megalakultak a Tanácsköztársaság szervei. A proletárdiktatúrával elégedetlenek a Dunántúlon felkelést szerveztek. Június 6-án éjfélkor Csornán is megkezdődött a harc. A felkelőket legyőzték, s felettük Szamuely Tibor ítélkezett. A vörös-terror áldozatai: Akóts Gyula, Glaser Ferenc, Laffer Lajos, Németh Gyula, Németh Lajos, Pozsgai Bálint, Takács Ferenc. Tarcsay István.

1919 pünkösd vasárnapján Kapuvárra robogott be Szamuely kétszáz terroristával. A Lenin-fiúk kézigránátokkal, tüzelésre kész géppuskákkal vonultak a faluba. A vendéglő előtt megálltak és kiparancsolták a vendéglőst az utcára. Szamuely elé állították, aki kegyetlen pillantással végigmérte a megrémült embert. „Menjen a fa alá!" - mondta kurtán és két terrorista már készítette is a kötelet. Felakasztották.
Aztán végigjárták a Főutcát. Minden fa alá egy-egy embert állítottak. A foglyoktól legfeljebb a nevüket kérdezték meg. Az áldozatokat akasztás előtt véresre verték. Egy Pintér nevű csendőrőrmester alatt leszakadt a kötél. Két apró gyermeke sírva szaladt haldokló apjához és kegyelemért könyörgött. De a „hiéna" hajthatatlan maradt.
A csornai ellenforradalom leveretése után a közeli Győrből Csornára érkezett terroristák száznyolcvan embert szedtek össze túszként. A rabokat Győrbe vitték és egyetlen szűk zárkába gyömöszölték őket. Még a rácsos ablakok vasredőnyeit is rájuk zárták. „Hadd fulladjanak meg!" - mondták a terroristák kedélyeskedve. Győrben a Gombos-féle terrorkülönítmény székelt. Néhány nap múlva Budapestről megjött az erősítés: Szamuely Tibor érkezett meg terrorcsapatával. A forradalmi „hiéna" előtt vörösőrök „tisztították" meg az utcát, ordítozva rohantak végig a városon: „Be a házakba!" Aki nem tudott idejében menekülni, arra rálőttek. Halálos csendben, üres utcákon robogott végig Szamuely géppuskákkal felszerelt autója a városon. A hírhedt halálmester statáriumot tartott. A szabad ég alatt asztalt állítottak a börtön előtti térre. Szamuely maga elé vezettetett vagy harminc foglyot. Senkit se hallgatott ki, csak azt kérdezte tőlük, megvan-e a vagyonuk? Nyolc embert az asztal bal oldalára állított. A többi a jobb oldalra került. Senki se tudta, mi lesz a sorsa. A vésztörvényszék ura végre a baloldalt állókra ordított: „Mars a halálba!" A templom előtti térre hajtották őket. A terroristák a kivégzés előtt puskatussal agyba-főbe verték, leköpködték őket. Takács hadnagynak kinyomták a félszemét. Egyik elítélt, egy csizmadiasegéd, a vesztőhelyre menet összeesett. Ott hagyták a kövezeten. Senki sem törődött vele többé. Akics malomtulajdonost az akasztófa alatt véresre pofozták, mert a szerencsétlen nem rúgta ki maga alól a zsámolyt. A kivégzésnél nem volt orvos. A Szamuely még ki sem hűlhettek, amikor a terroristák letépték róluk a ruhát. A kivégzetteket a többi letartóztatottal temettették el.

 

 

Hirdetés