Amire felkértek, azt világ életemben próbáltam tisztességgel csinálni. – beszélgetés Dr. Gulyás Zoltánnal

40 éve orvosként érkezett Csornára Dr. Gulyás Zoltán. Önkormányzati képviselő volt Csornán, a Fidesz csornai szervezetének elnöke lett. 1998-tól a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat tagjaként az egészségügyi és szociális bizottság munkájában vett részt. 2003-tól a Győr-Moson-Sopron Megyei 5. számú választókerület elnöke volt.

Doktor Úr! Kérem, meséljen a gyermek- és fiatalkoráról!

Pusztaföldvári pedagógus szülők gyermekeként születtem Békéscsabán 1948. augusztus 13-án.

Az apai ág Battonyáról származik és a mai napig ott élnek a rokonok. Tótkomlósra kerültünk, ott töltöttem első általános iskolás évemet.

Tótkomlóson édesapám volt a magyar iskola igazgatója, édesanyám pedig az egyik 52 fős létszámú fiú osztálynak volt az osztályfőnöke. Akkor még nem voltak koedukált osztályok. Hogy megbirkózott velük, az bizonyítja, hogy 30 év múltán, amikor a Komló étteremben ebédeltünk, apámra, mint igazgatóra nem emlékezett a 40 év körüli pincér, azonban mikor megmutattam édesanyám képét neki, nyomban feltörtek az emlékei.

Édesanyám soproni lány volt. 1956-ban a szüleim úgy döntöttek, Sopron környékére költözünk. Apám Peresztegen kapott állást, ekkor én 8 éves voltam. Tehát az élményeim nagy része Pereszteghez köthető. Ott nőttem fel. Ma is pereszteginek vallom magam. A szüleim 1989-ig itt éltek.

1962-1966-ig a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumba jártam középiskolába.

Kisiskolás voltam, amikor a Falurádió riportere megkérdezte tőlem, mi akarok lenni. A válaszom már akkor az volt, hogy orvos. A középiskola után Sopronban, majd Pécsett dolgoztam a kórházban műtős segédként. 1968-1974-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosi diplomát szereztem.

Hol kezdte a pályafutását?

A nagyobbik fiúnk már megvolt, az Országos Mentőszolgálatnál kivonuló orvosként dolgoztam 1974-1976-ig, ami szerintem az orvosi munkának a csúcsa. Nagyon szerettem. A mentőorvos magára van utalva. Ott vagy meg tudod csinálni, vagy nem. Ha megoldottad életben marad, ha nem, meghal a beteg. Elrendelném, hogy minden végzett medikus kezdje a szakmát a mentőknél és legalább két évet töltsön el ott. Egyrészt lenne orvos a mentőknél, másrészt megtapasztalnák mi az igazi orvosi munka. Ráadásul nagyon jó alvó voltam, így az sem zavart, ha felébresztettek, amikor jött a riasztás, mert bármikor vissza tudtam aludni.

Ezután kezdett el körzeti orvosként dolgozni?

Igen, Komlón 1977-től 1982-ig. A mentőorvosi fizetésből gyerek és albérlet mellett nem ment könnyen az élet. Ekkor mentem ki Komlóra körzeti orvosnak, ahol kaptunk szolgálati lakást is. Ott is jól éreztem magam, ahogy mindenhol. Olyan típus vagyok, hogy rögtön be tudok illeszkedni, Fiatal kollégák között voltam, kellemes csapatban, de a barátaim között volt autószerelő, pincér, akikkel családostól összejártunk. Hamar barátkoztam mindenhol, de az igaz barátok meg is maradtak. 5 évet dolgoztam Komlón.

Hogy irányította az élet ide Csornára?

Szüleim idősek voltak, már 70 éven fölül volt mind a kettő. Egyedüli gyerek voltam, rajtam kívül nem volt más segítségük, de én onnan csak ritkán tudtam hozzájuk menni. Akkor már megvolt a második fiúnk is és próbáltam nagyobb szolgálati lakást kérni, hogy a szüleimet is magunkhoz tudjuk költöztetni. Ekkor kaptam a hírt, hogy Csornán megürül a körzeti orvosi állás. Eljöttem, körülnéztem, beszéltem az igazgatóval. Adtak 4 szobás lakást, a fizetés is több volt a Barbacs és Maglóca körzet ellátása miatt, úgyhogy 1982-ben úgy döntöttem, ide jövünk. 1988-ig voltam orvosa ennek a körzetnek.

40 éve kerültem ide Csornára, de még mindig „gyüttment” vagyok.

Fotó: Tóth Attila

Miért hagyta abba a körzeti orvosi praxist?

Eleinte a felsorolt tünet-együtteseket tekintve, azon gondolkodtam, milyen vizsgálatokra küldjem a pácienst. Feltűnt aztán, hogy sok olyan van a páciensek között, aki igazából nem annyira betegek, mint azt elmondták, csupán táppénzre akartak menni és ezért panaszkodtak nálam. Sajnos kevesebb volt az olyan, akiért valóban tehettem valamit és ezt bevallom, nem bírtam.

Mivel foglalkozott ezt követően?

Munkaköri alkalmassági és jogosítványhoz szükséges vizsgálatokat végeztem, és közben foglalkozás-egészségügyi doktornak tanultam, szakvizsgáztam, és 1988-tól a Csornai Margit Kórház üzemorvosaként dolgoztam 1995-ig.

Mi történt ezután?

1995 márciusában azonban érkezett egy levél, melyben más szakma választására ösztönöztek, mivel a foglalkozás-egészségügyi szolgálat július 1-vel megszűnik, ezzel az állásom is. Az Orvosi Kamarában funkcionárius voltam, összedugtuk a fejünket, és a kamara jogásza azt tanácsolta, hogy vállalkozzunk. Kézen fekvő volt, mivel törvény mondta ki, hogy minden cégnek, amelyik 5 főnél több munkavállalót alkalmaz, köteles foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani a dolgozóinak, azonban senki nem mert belevágni. Egyedül voltam ezzel a vállalkozás indítási tervvel ráadásul mindenféle forrás nélkül.

Megalapítottam magánvállalkozóként, vezető orvosként a Medprofil '95 Kft-t, mely cég foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtott a helyi cégek munkaadóinak.

Az első két hónapban volt kb 150 fizetőképes szerződésem, amivel tudtam a kiadásokat fedezni. Majd 350 szerződésem lett, így eredményesnek mondhatom a vállalkozást. Folyton úton voltam, mentem a cégekhez, de végig maradtak nálam ezzel elismerve a teljesítményemet. Ügyelnem nem kellett, így a családdal is többet lehettem.

Ha jól tudom, számítástechnikai programozó végzettséggel is rendelkezik. Ez kilóg a sorból. Hogy illeszthető ez be az életébe?

A kórház kapott egy számítógépet. Az igazgató tudta, hogy nekem otthon van már computerem, így feltételezte, hogy én értek hozzá. A beszélgetésből az lett, hogy mivel úgyis kell majd egy informatikus idővel, engem. mint kórházi alkalmazottat, beiskoláztak. A Széchényi Főiskolán beiratkoztam a számítástechnikai programozó szakra. Akkor voltam 45 éves, az utánam következő legidősebb tanuló 23 éves volt. 1993-ban diplomáztam számítástechnikai programozóként.

Nem pusztán az orvosi pálya töltötte ki az életét. A Magyar Érdemkereszt legmagasabb, arany fokozatát kapta meg közéleti munkájáért tavaly októberben. Mesélne, kérem társadalmi tevékenységéről?

Az egyetemen KISZ tag voltam, ahogy mindenki, de tanulmányaim után egyáltalán nem politizáltam, el voltam a szakmámmal foglalva. Elmentem ugyan szavazni, de elhoztam a szavazólapot, egy ideig gyűjteményem volt belőlük.

A 90’-es években úgy kezdődött, reformáljuk meg belülről az MSZMP-t. Akik ismertebbek voltak a környéken, azokat meghívták egy gyűlésre és egy egyesület létrehozatalát szorgalmazták. Ott én nem találtam meg a helyem, így nem vettem részt benne.

A kórházban Áder Jánosné volt a gazdasági igazgató. A fia, Áder János akkor járt a jogi egyetemre, olykor meglátogatta az édesanyját a munkahelyén, és így látásból ismertük egymást. Szerveztek egy találkozót, amelyen Áder János is részt vett és megalakították a Fidesz csornai szervezetét. Elmúltam akkor már 35 éves, így engem már nem vehettek fel, de elkezdtünk tevékenykedni, politizálni. Az embereket főként a mezőgazdaság és az egészségügy érdekelte. Az 1994. évi választások kampányában felkértek, hogy az egészségügyi vonal ismertetésében segítsek a csornai járásban. Onnantól kezdve rendszeresen részt vettem ebben. Nem csupán a politika tartott össze minket a párton belül, hanem fiatal, jó humorú, tájékozott emberek gyűltek össze, és nagyon jó társaság alakult ki, ami még ma is megvan.

1995-ben megszüntették a korhatárt, akkor léptem be a Fideszbe, és elkezdtem azt is szívvel csinálni. Az én dolgom volt a Fidesz népszerűsítése, segítők keresése, a támogatottság megszervezése.  Választókerületi elnökként segítettem a falusi szervezetek létrejöttét, azokat összefogtam, irányítottam. A 3 alapszervezetből létrehoztunk 17-et.

Amikor megválasztottak elnöknek, akkor 17 tagja volt a Fidesznek, amikor lemondtam 150.

1998-ban Áder János lett Csornán az országgyűlési képviselő. Igen ám, de nem itt lakott, így én helyettesítettem választókerületi elnökként 2009-ig, amíg lemondott az itteni mandátumáról, és európai parlamenti képviselő lett.

Áder János a lemondását követően kérte, legyek én a következő jelölt. Azonban a vállalkozás mellett ez nem működött, mivel abban az időben csak annak adtak engedélyt, aki szakorvos volt, tehát a cég nélkülem nem létezhetett. A titkáromat, Gyopáros Alpárt ajánlottam magam helyett, aki egy nagyon jó eszű, még akkor nőtlen fiatalember volt. Egyrészt angolul kiválóan beszélt, másrészt tettre kész és gyors észjárású embernek ismertem meg. Biztos voltam benne, hogy belőle jó képviselő lesz, így őt indítottuk 2009-ben és meg is nyerte a választást.

2009-ben lemondtam az választókerületi elnöki feladatkörről, átadtam Gyopáros Alpárnak. Maradt a Megyei Önkormányzat nekem, ami mindig is a szívem csücske volt.

Nekem mindig az volt a véleményem, ha láttam, hogy van biztos utánpótlás, átadtam a helyet a fiataloknak, mivel úgy gondoltam, ugyanolyan jól fogja csinálni, ha nem jobban.

25 év után azonban lemondtam a mandátumomról április 30-án. Volt egy sürgősségi szívműtétem, a felépülés már tovább tart, és ilyenkor már az embernek alakítani kell az életét a körülményekhez.  Mindenben olyan vagyok, ha azt mondom, valaminek véget vetek, akkor annak valóban vége van, nem bánkódom miatta. Ezt szerencsés tulajdonságomnak tartom.

Jutott idő hobbira? Mivel tölti szívesen az idejét?

Bográcsban főzésben profi voltam egész fiatal korom óta, de mióta nyugdíjas vagyok beköltöztem a konyhába a nejem nagy bánatára.

Doktor Úr! Köszönöm a beszélgetést! Minden jót és kiváló egészséget kívánok Önöknek!