Idén, szeptember 29-én tölti 77. életévét Dr. Baráth Csaba nyugdíjas ügyvéd, aki hihetetlen távolságokat tud maga mögött. A 2020-as évben 2115 kilométert gyalogolt, 5678 kilométert kerékpározott, 80,3 kilométert úszott.

Bár sok helyen nyilatkozik bámulatos eredményeiről, nem keresi a nyilvánosságot, neki a legfőbb az, hogy tudjon mozogni. Csodálkozva figyeltem élénkségét és hallgattam életútját, élményeit, amelyeket megosztott velem.

Gomb szemek, kíváncsi tekintet, selymes bunda. Ilyen külső jegyekkel ki ne akarná megcsodálni, megsimogatni az alpakákat. A jobaházi farmon van is belőlük bőven, számszerint tizennégy. Hajnalka, Ibolya, Gyula, Előd, sorolja név szerint a barátságos állatokat gazdájuk, Demjén Mihály. Megszokták az ember közelségét, bátran járhatunk-kelhetünk közöttük. Misi bácsi, és lánya, Demjén Cecília készségesen elkalauzolt bennünket az alpakák világába, visszautaltak a kezdetekre, elmesélték, hogy indult e különleges állat tartása, ami mára olyannyira kinőtte magát, hogy hazánk elsőszámú tenyésztőinek számítanak.

Lendületes, örökmozgó, impulzív, inspiráló, e szavakkal lehetne jellemezni a Hudy Andrea-Dömötör Csaba párost, de a felsorolás végére még a „folyton megújuló” jelző is odakívánkozik. A házaspár életében a fő helyen a mozgás áll, eköré építették fel munkájukat, hobbijukat, mindennapjaikat. A másik fő irányvonaluk, hogy minél több embert bíztassanak a sportolásra úgy, hogy abban mindkét fél örömét lelje.

Hogy képzeljük el a szerzetesek egy átlagos napját? Mikor jött Boldvai Márton Bertalan premontrei perjel elköteleződésének gondolata, s milyen szálakkal kötődött már gyerekként Csornához? Mivel készülnek a rend 900 éves évfordulója kapcsán? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat Bertalan atyával készült interjúnkban, ahogy megtudjuk azt is, miképp fogadta a hírét, hogy a premontrei rend magyarországi tanítói missziójának szervezésében, valamint több gimnázium és általános iskola, illetve a prépostság működési feltételeinek megteremtésében vállalt szerepe elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.

Hogy is lehetne 60 év munkásságát néhány mondatban összefoglalni? Elmélkedett a csornai aranykoszorús festő, Horváth László, aki megjegyezte, hogy akár egy könyv hasábjai is megtelnének emlékeivel. Azért megpróbálkozunk vele. Felidézzük szakmai pályafutása kezdetét, a festő szakma fejlődését, emlékezetes munkáit, na és persze szó lesz a családjáról is, melynek tagjairól büszkén beszél.

„A mai napig örömöm lelem a munkában” – így jellemezte Ángyán Csilla fazekas, népi iparművész a hivatását. Nem csak életútjáról, alkotási szakaszairól beszélgettünk, de indíttatásának, és Csornához való erős kötődésének hátterét is megosztotta a Rábaköz Szíve magazin olvasóival. Az interjú betekintést enged egy manapság már-már ritkaságnak számító tevékenységbe, az elmúlt időszak nehézségeibe, és az alkotás örömére is kitérünk.

A rendszerváltás egyik legfontosabb és talán az egyik legsikeresebb vívmánya a helyi önkormányzati rendszer kialakítása. Az első helyhatósági választásokat 1990. év őszén tartották. Háncs Károly képviselőt ekkor választották első alkalommal önkormányzati képviselővé, akit azóta is minden választáson, egyéni választókerületben magabiztos fölénnyel választják meg a csornaiak, hogy érdekeiket képviselje és érvényesítse.